Ez történt februárban

Sok csapadék, nyugaton nagy havazás, végül jelentős enyhülés következett, megáradtak a folyók és patakok.

Enyhén, ám felhősen, csapadékosan indult az év második hónapja, 1-jén többfelé 10 fok fölé melegedett fel a levegő. Egy melegfront felhőzete borította be az égboltot, 2-án országszerte csapadékosra fordult időjárásunk. Egy közeledő hidegfront előtt délnyugaton (Pécsen, Sellyén) zivatarok alakultak ki. Az északnyugatira forduló szél a korábbinál sokkal hidegebb levegőt hozott, az eső egyre több helyen fordult át havas esőbe, havazásba. A hegyekben helyenként 10 cm-nél is több hó hullott. A hideget gyorsan meleg váltotta; dél, délnyugat felől enyhült meg a levegő, 5-én a Dél-Dunántúlon 10 fokot is regisztrálhattunk. A januári gyakorta csapadékos idő nyomán a sokévi csapadékmennyiség 2-3 szorosa esett, a még nyáron kiszáradt tyol-vízesésben újra csobogni kezdett a víz.

 

A felettünk áthaladó és kelet felé távolodó ciklon hátoldalán hűvösebb, egyúttal kissé szárazabb léghullámok érkeztek. Az áthaladáskor Cegléd körzetében több helyen megdörrent az ég. Az Északi-középhegységben 7-re virradó éjszaka valóságos hóömlésről számoltak be lelkes észlelőink. Egy átmeneti többfelé napsütötte napot követően ismét nagy nedvességtartalmú légtömegek érték el a Kárpát-medencét, beborult az ég, mediterrán ciklon érkezett. 9-én csak kisebb havazás, hószállingózás fordult elő, 10-én azonban csaknem országszerte havazott. A legtöbb hó az északi megyékben hullott, ott 10-15 cm-rel vastagodott a korábbi hóréteg. 11-én többfelé felszakadozott a felhőzet, pár órára kisütött a Nap. Nem tartott sokáig a csapadékmentes idő, 12-től 3 napon keresztül egy mediterrán ciklon alakította időjárásunkat, nyugaton újabb havazás kezdődött.

 

 

 

 

A Dél-Dunántúlon átmenetileg ónos eső is esett, míg nyugaton helyenként intenzíven havazott. Ezzel szemben a Tiszántúlon pár órás napsütés is volt. A kontraszt a ciklonos havazás másnapján érte el csúcsát. Amíg nyugaton a 0 fokban megerősödő szél egyre több helyen okozott hófúvást és óráról-órára gyarapodott a hóréteg, addig keleten és délen a hőmérő higanyszála 10, 12 fokig kúszott fel, csapadékról csak hírből hallhattak. Harmad napra keletebbre is beborult az ég és több helyen eső is előfordult, némileg csökkent a hőmérséklet. A nyugati megyékben a hóátfúvások miatt 70 útszakaszt zártak le hosszabb-rövidebb időre.

 

A tél csapadékos hetei jótékonyan hatottak a Balaton vízállására, enyhült a vízhiány, a hónap közepére 66 cm-re növekedett a vízszint.

15-én a világsajtó a dél-oroszországi meteor-becsapódástól volt hangos. Cseljabinszk felett a NASA becslése alapján egy 17 méter átmérőjű, 7000 tonnás tömegű meteor égett el illetve robbant fel 30-55 km magasan. A robbanás lökéshullámai sok száz ablaküveget törtek be, az ablakszilánkok 1200-nál is több embert sebesítettek meg. Mindazonáltal hazánkban is volt, nem közvetlen az időjáráshoz köthető esemény. 16-án a heves megyei Tenk közelében megremegett a föld. A Richter-skálán 3.5-ös – itthon közepes erejűnek számító – földrengés miatt többek kiszaladtak otthonaikból, említésre méltó anyagi károk nem keletkeztek.

 

18-ig anticiklon húzodott fölénk, északkelet felől lassanként hidegebb levegő szivárgott be a Kárpát-medencébe. Északkeleten több napon is kisütött a Nap, míg máshol jellemzően felhős, borongós volt az ég. A kezdeti 4, 9 fokról, 0, 5 fokra mérséklődött a nappali felmelegedés, visszatértek az éjszakai fagyok. Ezután észak felől egy ciklon kíséretében hidegfront érkezett, főleg északon havazott, ott lepel-4 cm hó hullott. 20-án északkeleten a megnövekvő gomolyfelhőkből látványos hózáporok fordultak elő. Mindeközben a tél utolsó nagy dobására kezdtünk el készülődni.

 

Egy kimélyülő mediterrán ciklon áramlási rendszerébe kerültünk, 22-én hazánk nagy részén havazásra ébredhettünk. A nedves levegővel egyre enyhébb légtömegeket érkeztek, ezért napközben délkeleten és keleten havas esőbe, majd esőbe fordult át a havazás. 23-án nyugat felé tovább terjeszkedett az enyhe levegő, ekkor már csak a Dunántúlon havazott, másutt eső esett. A Nyugat-Dunántúl kivételével jelentősen megenyhült az idő, a Tiszántúlon 11, 15 fokot is mértek. A Dunántúlon ezekben a napokban szokatlanul sok csapadék hullott, 50 mm-nél is több.

A hónap végére a ciklon hatása gyengült, viszont továbbra is nedves levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, így többnyire erősen felhős volt az ég, délen eső is esett, pára-és ködfoltok képződtek. Északkeleten ugyanakkor hosszabb időre is eltűntek a felhők, így ott kora tavaszi időjárást élvezhettünk. Az esős napok és az erőteljes olvadás következtében a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében megáradtak a folyók és patakok, Vas megye területén 11 útszakaszt zártak le, 6 útszakaszon pedig félpályás útszűkület várta az arra közlekedőket. Máshol megjelentek a belvizes foltok.

 

 

A fotókat Szorre, Lino, Varga Tamás, Alexandra20, Modosult, Csakos, Hódos Tamás, Nagy Gyula, Istvan1234, Bodrogi Attila, Bozó Tünde és Border észlelőink készítették; a videó a Sípark jóvoltából tekinthető meg.

 

« 2012 február

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2013.03.09 13:46


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Ilyen meleg telünk még nem volt a mérések kezdete óta
A legmelegebb márciusok közé is beférne az idei február
Újabb budapesti rekordok születtek a tél utolsó napján