Január
A kezdeti egyhangú, ködös időt követően 3-tól változás vette kezdetét. 5-én egy hidegfront érkezett és emiatt áprilisra jellemző gomolyfelhők képződtek, a Tisza-tónál zivatar tört ki, jégeső is esett. 9-én sok helyen hullott néhány centiméter hó. 12-én és 13-án virradóra Zemplén kiterjedt körzetében -15 fok köré hűlt a levegő. Ezután viszont egy mediterrán ciklon határozta meg időjárásunkat; eleinte mindenütt havazott, majd a Nyugat-Dunántúl és az északi határ kivételével eső esett, míg az Alföldön ekkor szárazak maradtak az utak. 17-én újabb mediterrán ciklon érkezett, a megerősödő szél és az intenzív havazás miatt hófúvásra piros figyelmeztetés volt érvényben.
A Dunántúlon helyenként 50 cm hó hullott. 21-én gyorsan olvadásnak indult a hó, a
délkeleti területeken 10 fok fölé melegedett fel a levegő. Egy hideg örvény távozását követően kiderült az ég, a hóval borított tájakon 27-én reggelre bőven -15 fok alá csökkent a hőmérséklet. A 28-ai havazás után gyors és jelentős enyhülés következett be.
Február
A tél utolsó hónapjában sokkal több csapadék hullott a megszokottnál. 2-án egy hidegfront előtt Pécs körzetében zivatarok alakultak ki. A front mögött viharos széllel hideg, fagyos levegő érkezett, az eső havas esőbe, havazásba fordult át. A Fátyol-vízesés újból csobogni kezdett. 6-án Ceglédnél dörrent meg az ég. Az Északi-középhegységben 7-re virradó éjszaka valóságos hóömlésről számoltak be lelkes észlelőink. 10-től két mediterrán ciklon okozott napokon keresztül okozott az ország nyugati felében havas időt, több tucat útszakaszt zártak le. Ugyanakkor keleten és délen a hőmérő higanyszála 10, 12 fokig kúszott fel, csapadékról csak hírből hallhattak.
A Balatonban enyhült a vízhiány. 22-én virradóra újabb mediterrán ciklon miatt kezdett el havazni, ám a kelet felől beáramló enyhe légtömegek következtében egyre többfelé esőbe váltott a csapadék. A Dunántúlon 50 mm-nél is több esett, a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében megáradtak a folyók és patakok.
Március
Különleges és érdekesen alakult az év harmadik hónapja, hiszen a télen egyszer sem volt olyan hideg, mint ekkor; valamint a legnagyobb hóvastagságot is ekkor mérték a szakemberek. Nagyjából az évszaknak megfelelően teltek az első napok, 5-től tapasztalhattunk határozott felmelegedést. 8-án 20 fok közelébe kúszott fel a hőmérő higanyszála, helyenként zivatarok is kialakultak, Etyeknél felhőtölcsért fotóztak. 14-én egycsapásra véget ért a korai tavasz, egy mediterrán ciklon vonult el országunktól délkeletre. A kiadós csapadékkal kísért légörvényt nyugat felől fokozatosan havazás váltotta fel. A viharossá fokozódó szélben a Dunántúlon valóságos hóvihar lett úrrá. Az M1-es és az M7-es autópálya járhatatlanná vált, a helyzet normalizálódása érdekében a honvédség lánctalpasait és a légimentők helikoptereit vetették be; közösségi oldalakon osztották meg egymással az emberek az információkat. A ciklon távozását követően kiderült az ég, két napon is hidegrekord dőlt, 16-án virradóra Nyírlúgoson -14,2 fokot; míg 17-én Vásárosnaményban -18,2 fokot mértek, ez volt az év leghidegebb reggele. Pár napos enyhébb időszakot követően újabb kettő mediterrán ciklon vonult át felettünk. 25-én 2,5 napos havazás vette kezdetét; délen és délnyugaton 20-30 cm-es vastagságú lett a hóréteg.
A sok csapadék és megenyhülő idő következtében egyre több helyen léptek ki medrükből a folyók és patakok. 31-e, húsvét vasárnapja is izgalmasan telt; nyugaton havazott, míg keleten 16-17 fokot mértek. A leleményesek hónyuszit alkottak, a Kékestetőn 30-ára 106 cm-re gyarapodott a hóréteg.
Április
A csapadékos időjárás nem ért véget márciussal, sőt nyugaton hó is hullott. Az egyre erőteljesebbé váló olvadás miatt mind több helyen jelent meg a belvíz, a folyók szinte mindenütt megáradtak, fokozódott az ár-és belvízhelyzet. 12-e után szerencsére száraz és mind melegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, a hónap végéig említésre méltó csapadék nem hullott, csak kisebb záporok, elszórt zivatarok fordultak elő. 16-án este egy meteor suhant át felettünk, néhányan fotót is készítettek az égi jelenségről. 23-án éjfél után nem sokkal Hevest 4,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg, melynek az epicentruma Erdőteleken volt.
A rengést az ország északi vidékein sokfelé lehetett érezni. 25-én este a derült ég alatt országszerte ideális körülmények közt figyelhettük meg a részleges holdfogyatkozást.
Az anticiklonális hatások kedveztek a sok napsütésnek, a hőmérsékletek elérték a nyári értékeket, több rekord is megdőlt. 30-án a Csongrád megyei Pitvaroson 32,6 fokos kánikulát regisztráltak a műszerek.
Május
1-jén és 2-án is – április végéhez hasonlóan – kánikulai meleg volt, 2-án Kelebián majdnem megdőlt a napi melegrekord, 32,5 fokot mértek ott. Ekkor nedves, labilis rétegzettségű levegő került fölénk, elsőként a Fővárost vették ostrom alá a viharfelhők. Egy nappal később a Duna-kanyarban haladt el egy erős zivatargóc, Szentendrét elverte a jég. 6-án és 7-én ismételten az országban több helyen törtek a magasba a gomolyfelhők és főként az ország középső sávjában, valamint északon alakultak ki záporok és zivatarok.
11-én nyugat felől egy lassan mozgó hidegfront érkezett, az este folyamán Szegeden egy szupercella haladt át, a felhőszakadásból helyenként diónyi jég is esett. Másnap Őrben tornádó bontotta meg a házak tetejét. 17-én és 19-én is egy-egy (közvetítéseik itt és itt) zivatarlánctól volt hangos az égbolt; a szupercellákkal jég esett, erős kifutószél kísérte azokat.
A fagyosszentek is hűvös, zivataros idővel teltek, sőt május vége sem hozott változást, 26-án egy tucat tubát fotóztak Észlelőink, míg a Mátrában nagy mennyiségű jéggel kísért zivatar téli tájat varázsolt. 29-én az Alföldön a magasban érkező afrikai eredetű homok következtében sáros eső, helyenként 50 mm-nél is több esett. 30-án két tornádó is létrejött, Ceglédnél háztetők rongálódtak. A tavasz utolsó napja sem múlt el égi háború nélkül.
Június
A májusi változékonyság tovább folytatódott, a gyakorta megnövekvő gomolyfelhőzetből zivatarok pattantak ki; jégeső és felhőszakadás is előfordult. Lassan melegebbre fordult időjárásunk, ugyanakkor mivel nem csak a Kárpát-medencében, hanem Közép-Európában máshol is rendkívüli csapadékos hetek voltak (néhol egy hét alatt 300 mm esett) ennek következtében soha nem látott árhullám indult el a Dunán. 4-én veszélyhelyzet került elrendelésre, csak Komárom-Esztergom megyében 232 ezer homokzsákot tettek ki. 5-én Érsekvaskertnél 4,2-es földrengés volt. Az árvíz elleni védekezésben gyakorlatilag az egész ország megmozdult; kicsik, nagyok, katonák, önkéntesek, férfiak és nők. A Magyar Honvédség helikoptereket, lánctalpasokat vetett be, Kisoroszit elvágta a külvilágtól a víz. Nagybajcsnál 10116 m3/s-os vízhozamrekordot mért a Vízügyi Főigazgatóság. 10-én virradóra 891 cm-es vízállással tetőzött a Duna Budapesten. A védekezést több alkalommal is zivatarok zavarták. 13-tól anticiklon húzódott fölénk, megérkezett a várva-várt nyár.
Az országos tisztifőorvos másodfokú hőségriadót rendelt el. 22-én ért véget a rendkívüli meleg, heves zivatarok pattantak ki, dió és tyúktojás nagyságú jégdarabok is hullottak. 24-én heves zivatarokkal jött a következő hidegfront, Szegeden a felhőszakadás után több utcát öntött el a víz. A hónap vége mérsékelten meleg időt tartogatott.
Július
Napos, száraz, melegedő idővel indult a nyár második hónapja, a szerencsések sötétedés után megfigyelhették az ún. éjszakai világító felhőket. 2-án este 3,5-es erősségű földrengés volt a Nógrád megyei Szátokon. 5-től nedvesebb légtömegek sodródtak fölénk, elsősorban délen és keleten pattantak ki frissítő zivatarok. Ezzel együtt igazi, kellemes nyári idő volt jellemző. 11-én egy hidegfront nyomán a Tisza vonalában zivatarlánc alakult ki, felhőszakadás volt több településen. A 15-ei hidegfrontban a Hortobágyon szupercella száguldott át. Ezután egyre melegebbre fordult időjárásunk, előbb másod, majd harmadfokú hőségriadót rendelt el az ÁNTSZ, míg az OMSZ piros hőségriasztással figyelmeztetett a nagy hőségre.
A hőhullámnak 29-én egy szélviharral érkező hidegfront vetett véget, előtte azonban Baja-Csávolyon 40,0 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Ezen a napon további kettő melegrekord is született. Összességében tehát a szokásosnál melegebb és jóval szárazabb idő volt, a tavalyi a 3. legszárazabb július 1901 óta.
Augusztus
Augusztus első dekádjában folytatódott a hőhullám, ismét piros hőségriasztás lépett életbe, a napi középhőmérséklet 27 fok fölé emelkedett. Pestszentlőrincen 37,6 fokos rekord meleget mértek 3-án. Némi megtorpanást követően fokozódott a hőség; 7-én, 8-án és 9-én is sorozatban dőltek meg a napi melegrekordok. 8-án volt az év legmelegebb napja, ekkor Baja-Csávolyon 40,6 fokos izzasztó hőséget mértek a szakemberek. Az éjjelek sem hoztak felfrissülést, sőt akkor is rekord meleg maradt a levegő. Végül egy hidegfronttal ért véget a hosszan tartó hőhullám, 10-én keleten heves zivatarok törtek ki, Hajdúszoboszlót elverte a jég, a vihar fákat csavart ki, háztetőket bontott meg. Nagyjából az átlagos köré csökkent a hőmérséklet. 15-én hajnalban a baranya megyei Felsőszentmárton közelében a Richter-skála szerinti 3,0-as erősségű földrengés volt. 16-án hajnalban Zabaron 3,3 fokig hűlt a levegő, három napon is megdőlt a hidegrekord. 20-án érkezett a következő hidegfront, a megerősödő szél és az elszórt zivatarok miatt többfelé elhalasztották a tűzijátékot.
Ezután a hónap végéig átlagos meleg volt jellemző, 26-a és 29-e között sokfelé alakultak ki zivatarok. Budapestre és a Jászságba peremfelhővel érkeztek a viharok. A felhőszakadásokban 40-50 mm is esett.
Szeptember
Változékonyan indult első őszi hónapunk, a gyakorta erősen felhős égből szórványosan záporok, zivatarok is kialakultak. Később szárazra, naposra fordult időjárásunk, pár fokkal emelkedtek a hőmérsékletek, az éjszakák azonban hűvösek maradtak. 9-én egy hullámzó frontálzóna érkezett, beborult az ég, főként nyugaton esett az eső. Őszi zivatarok pattantak ki, Zircen jégeső is esett. 17-én virradóra egy markáns hidegfront hozott esőt, záport, viharos szelet; Budapesten 102 km/h-ás széllökést mértünk. Az osztrák hegyekben 1200-1300 m felett havazott. 18-án hajnalban a Bakonyban majdnem fagyott. Egy másik hidegfront után 20-án reggel az Északi-középhegységben süllyedt fagypont közelébe a hőmérséklet. Ezután néhány nap átlagosan meleg, jobbára napos idő következett, csak nyugaton voltak tartósabban felhős területek. 26-án az Alföldön helyenként felhőszakadással jöttek a zivatarok, visszaesett a hőmérséklet, északon itt-ott fagypont alá hűlt a levegő. A hónap végén a délnyugati megyékben élőknek esős, őszi időben volt részük.
Október
A szeptember végén kezdődött lehűlés fokozódott, Erdélyben havazott is. Anticiklonális hatások miatt felszakadozódott a felhőzet. A kiderülő égbolt alatt erősödött az éjszakai lehűlés, nappal sem volt több 10-13 foknál.
Másodikától sorozatban dőltek meg a minimumrekordok, 4-én és 5-én kimondottan téli értékeket olvashattunk a mérőegységekről. Előbbi napon Zabaron –9,3 fokig hűlt a levegő. 7-től enyhébb, nedvesebb légtömegek érkeztek fölénk, átlagos köré emelkedtek a hőmérsékletek. 11-én már-már nyarat meghazudtoló zivatarok törtek ki, peremfelhőt és lecsapó villámokat is fotóztak. 16-án nyugat kivételével sokfelé jelentős mennyiségű – 15-30 mm-nyi – eső esett.
Az esőfelhők távozása után ránk köszöntött a vénasszonyok nyara, a napos időben 20-tól a maximumok tíz napon keresztül sokfelé 20 fok felett voltak. 23-án az országban számos helyen nyári meleget regisztráltunk, Baján 27,3 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Sokak a szabadban töltötték az ünnepet. A hónap csaknem legvégén is kora nyári meleg volt jellemző.
November
Utolsó őszi hónapunk is enyhe idővel indult, igaz 5-ig rögtön két erős hidegfront is átvonult felettünk. Ez előtt azonban a 3-án virradó éjszaka rekord enyhe volt. A második hidegfrontkor az országban több, mint tíz fokos hőmérséklet-kontraszt alakult ki; délnyugaton és északon 20-30 mm esett. Tehát nem hűlt le tartósan a levegő, sőt 9-én Sellyén 23,1 fokos maximumot rögzítettek, megdőlt a napi melegrekord. Ezen a napon hidegfront érkezett, valamint kimélyült egy mediterrán ciklon; a Dunántúlon a viharos szélben három nap alatt 30-50 mm-nyi eső esett. Ezt követően anticiklon húzódott fölénk, egyre több helyen képződött köd, maradt felhős az égbolt. 17-én reggelre olyan sűrű köd képződött, hogy nem tudtak leszállni a repülőgépek a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, majdnem elrendelték a szmogriadót. Pár napig még maradt a meleg idő, 22-től kezdődött változás. Egy hidegfront közeledésével megnyíltak az ég csatornái. 24-én utat tört a hideg a Kárpát-medencébe. Leesett az első hó, mely csak a hegyekben maradt, máshol lepelnyi hullott. Az utolsó napokban felhős és napos időszakok és tájak is voltak, nagyjából az átlagos körül alakultak a hőmérsékletek, bár előfordult egy-két keményen fagyos éjszaka is.
December
A jobbára napos időt követően egyre több helyen lett ködös, párás a levegő, borult az ég. A figyelem középpontja az Észak-Európában végigtaroló Xaver keresztnevet kapó viharciklonra terelődött. A ciklon hidegfrontja Mikulás napján érkezett meg, főként az ország középső sávjában alakultak ki gyorsan mozgó hózivatarok. Az intenzívebb gócok percek alatt 1-3 cm-es hóréteget hagytak maguk után. Jelentősen nem hűlt le a levegő, sőt 9-én egy zápor után szivárvány is volt. A következő két hétben egy hatalmas kiterjedésű anticiklon húzódott fölénk. Ez kedvezett az alacsonyszintű rétegfelhőzet kialakulásának, sokfelé tehát bezáródott a felhőzet, helyenként tartósan ködös idő volt jellemző. A ködtakaróból kiemelkedő hegycsúcsok jelentettek kivételt, ott kivételesen gyönyörű tájban gyönyörködhettünk, tengerszint felett 500-800 m között nagy mennyiségű zúzmara képződött. Az Északnyugat-Európában erőre kapó ciklonok miatt hazánkban megélénkült a délnyugati áramlás, felszakadt a ködpaplan. Karácsonyra jelentős enyhülés következett be, 27-én Békéscsabán 15,5 fokig, rekord magasságba melegedett fel a levegő, itt-ott kibújt a hóvirág.
Ezúton köszönjük minden Észlelőnk és Követőnk egész éves aktivitását!