Ez történt áprilisban

Havazással kezdődött, nyári kánikulával ért véget a hónap. Egyik hétről a másikra csöppentünk a télből a nyárba.

A hosszúra nyúlt tél a tavasz második hónapjának legelején tovább folytatódott. Ekkor – mint ahogy a tél folyamán oly sokszor – egy mediterrán ciklon határozta meg időjárásunkat. Nyugaton többfelé havazott, míg a középső és keleti országrészben eső esett. A Dunántúlon a maximum hőmérsékletek alig emelkedtek fagypont fölé. Sok helyen jelentős mennyiségű csapadék (10-30 mm) hullott. Pár nap után 5-én ismét egy ciklon csapadékrendszere érte el hazánkat, délen és keleten területi átlagban 10 mm eső esett. A rendkívül csapadékos idő miatt leomlott a fonyódi magaspart. Az Aircamfilm jóvoltából a belvízhelyzetet magasból szemlélhettük meg.

 

 

 

A következő napokban lassan-lassan barátságosabbra fordult időjárásunk, napról-napra több alkalommal sütött ki a Nap. 9-én egy melegfront felhőzete borította be az égboltot, ekkor több helyen volt gyenge eső, mennyisége szerencsére zömmel 5 mm alatt maradt. A déli, délnyugati légmozgásban a hőmérsékletek elérték az sokéves átlagnak megfelelő értékeket, 10-én 12 és 18 fok közötti maximumokat mérhettünk. Ekkor az országban szórványosan záporokról és zivatarokról is hírt adtak Észlelőink, helyenként jégeső is esett a magasra törő gomolyfelhőkből. Debrecenben tubát fotóztak.

 

A hónap közepén maradt az enyhe – az ebben az időszakban a megszokottnál pár fokkal melegebb – idő. A 12-én átvonult hidegfront mögött nem esett vissza jelentősen a hőmérséklet, hűvösebbek lettek az éjszakák. A megnövekvő felhőzetből szórványosan eső, zápor és zivatar is kialakult. Több helyen megerősödött a délnyugati, majd az északnyugati szél. A frontot követően anticiklon épült fel, amely napokon keresztül meghatározta a Kárpát-medence időjárását.

 

Tehát jellemzően zavartanul sütött a Nap, a kedvező időjárási feltételek miatt sehol sem kellett tovább fokozni az árvízvédelmi készültséget, sőt a folyók vízszintje tetőzött. 16-án este egy meteor suhant át felettünk, néhányan fotót is készítettek az égi jelenségről. A jóidő következtében elindult a balatoni szezon. A hideg víz miatt azonban csak napozni voltak ideálisak a körülmények azok számára akik megunták a négy fal közt töltött hónapokat.

Számottevő változás a hónap közepe után sem volt, csupán 22-én nyugaton alakultak ki elszórtan záporok és zivatarok. Mindezek ellenére a korábbi hónapok csapadékos időjárásának köszönhetően megtelt a Balaton, 122 cm-es vízállást regisztráltak. 23-án éjfél után nem sokkal Hevest 4,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg, melynek az epicentruma Erdőteleken volt. A rengést az ország északi vidékein sokfelé lehetett érezni. 25-én este a derült ég alatt országszerte ideális körülmények közt figyelhettük meg a részleges holdfogyatkozást.

 

Kitartott az anticiklon és az ezzel együtt járó alapvetően napos, száraz idő az „utolsó napokban” is. Zömmel kevés felhő szűrte vagy takarta a Nap sugarait, helyenként fordult elő zápor, zivatar. A 125 cm-es – kritikus – vízállás miatt szükségessé vált a siófoki zsilip megnyitása, így a Balaton vízszintjének csökkentése. Jóval, mintegy 6-8 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál, 30-án a Csongrád megyei Pitvaroson rekord meleget regisztráltak a műszerek, 32,6 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Lassan körvonalazódott a május elejére prognosztizált záporos, zivataros folytatás...

 

 

A fotókat Gedó Károly,  az Aircamfilm, Bozó Tünde, Empszi, KM40, Bodrogi Attila, Kis János, Meszike007, Szabó Bálint, ExtremWeather és Borza Judit észlelőink készítették; a videó Szoboszlai István és Tóth Géza jóvoltából tekinthető meg.

 

« 2012 április

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2013.05.05 9:08


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

20 kilométer magas hamufelhő és több ezer villám követte Ruang vulkán kitörését
Állati melegen indult a hét
Viszlát, fagy