Az év első hónapjának nagyobb részét – mintegy kétharmadát – a sokéves átlagnál melegebb időjárás jellemezte. Nem volt folyamatosan melegebb a szokásosnál, hiszen
Mintegy két héten keresztül igen hideg, zord, téli időjárás volt jellemző hazánkra. Északkelet felől ugyanis szibériai eredetű rendkívül hideg levegő árasztotta el Európa nagy részét, így a mediterrán térséget is.
A meteorológiai tavasz enyhe idővel kezdődött, majd egyre hűvösebbre, sőt hidegebbre fordult időjárásunk. A kezdeti 4-7 fokos pozitív anomáliát követően 7-re ugyanilyen mértékű negatív anomáliát könyvelhettünk el, ekkor hajnalban északkeleten és az Északi-középhegység
A legelső napokban viszonylag hűvös időjárása után délnyugatira forduló áramlásnak köszönhetően gyorsan melegedett a levegő.
Folytatódott az átlagosnál jóval melegebb időjárás. A legtöbb helyen 30 fok fölé melegedett a levegő a délutáni órákra, hőzivatarok pattantak ki a sekély ciklonális mező hatásaként.
Mozgalmasan kezdődött a nyár, hiszen rögtön egy hidegfront átvonulása miatt záporok, zivatarok alakultak ki, Nyíracsádon tornádót figyeltek meg szemfüles észlelőink. Pár napos erőteljes melegedés után 4-én újabb hidegfront érkezett; sokfelé pattantak ki zivatarok, melyeket felhőszakadás, viharos erejű kifutószél kísért.Az ezután ránk köszöntő kánikulai meleg 9-ig tartott, ekkor egy hullámzó frontrendszer hidegfrontja érte el hazánkat, a déli megyékben lenyűgözően látványos szupercella robogott át. A felhőkkel tarkított gyakorta esős, kissé hűvös időnek 14-én szakadt vége, addig több tubát is lencsevégre kaptak megfigyelőink. 16-tól hamisíthatatlan kánikulai meleget élvezhettünk; olyannyira magasra szökött fel a hőmérő higanyszála, hogy piros hőségriasztás rendeltek el. Sorozatban dőltek meg a napi melegrekordok, 35-36 fokok is előfordultak. 21-én enyhült a hőség, egy héten keresztül kissé változatosabb időben volt részünk; záporok, zivatarok pattantak ki. Június utolsó napjaira embertelen meleg köszöntött be hazánkba, az ÁNTSZ 5 napon keresztül tartó hőségriadót rendelt el, mindemellett az UV-sugárzás extrém, 8-asnál nagyobb értéket ért el. 30-án Bugacon 38,2 fokot mértek.
A rendkívüli kánikula miatt 10 naposra nyúlt a hőségriadó. Újabb rekordok dőltek meg, 2-án Túrkevén 38,4 fokos, Újpesten 37,3 fokos hőség tombolt.3-án egy hullámzó frontrendszer előterében zivatarok pattantak ki a délutáni illetve esti óráktól. A forróság végül 6-án tetőzött, Fülöpházán 39,3 °C-ig kúszott fel a hőmérő higanyszála. 9-én kiterjedtebb és erősebb zivatarok is kialakultak, Abádszalókon a jégverés következtében házak rongálódtak meg. A 11-én érkező újabb, ezúttal erőteljesebb hidegfront elmosta a Balaton Soundot, míg a 14-ei hidegfront a Kab-hegyen 126 km/h-ás széllökést „produkált”. A frontokkal tarkított idő 19-én tovább folytatódott, a viharok miatt fák dőltek ki, ármakimaradások is előfordultak. Egy átmeneti napos időt követően délnyugat felől 24-től négy napon keresztül egy magassági hidegörvény húzódott fölénk. A fülledt, párás, átlagosan meleg levegő kiváló feltételeket szolgáltatott a zivatarok kialakulásának. Kissé enyhült az aszály. A távolodó és feloszló hidegörvény mögött visszatért a kánikula. A 29-ei hatalmas széllel érkező szupercellás hidegfront a Dunakanyar körzetében rengeteg kárt okozott, voltak helyek ahol gyökerestől fordultak ki a fák, míg máshol háztetőket sodort el.
A nyár utolsó hónapjában összeségében sokáig tombolt a kánikula, az ország döntő részén – kisebb körzeteket leszámítva – alig hullott mérhető mennyiségű eső.Az első hőhullám tetőfokát 6-án érte el, ekkor nem egy helyen 40 °C-ot közelítette meg a napi maximum hőmérséklet, Pakson 39,7 °C-ot mértek. 10-14 között volt egy hideg periódus, ezt egy magassági hidegcseppnek köszönhettük. 14-én Zabaron 3,5 °C-ig zuhant le a hőmérő higanyszála, megdőlt a hidegrekord. Az aszályos idő miatt jelentősen mértékben süllyedt a Balaton vízszintje, az allergiásokat pedig a parlagfű megszaporodott pollenjei okoztak kellemetlen napokat.Az igazán nagy hőhullám államalapításunk ünnepén köszöntött ránk, sokfelé 35 °C-ig vagy kissé e fölé emelkedett a hőmérséklet. A folytatás még ennél is forróbb napokat tartogatott, 24-én Baján mérték a legmelegebbet, 40,4 °C-ot. Ez volt tehát az év melegebb napja. A rendkívüli meleg 26-án egy hidegfront átvonulásával zárult. Sajnos a front semmit sem enyhített a hosszú hetek óta tartó aszályon. Ellenben viszont kellemesen lehűlt a levegő, sőt 28-án reggel a Nógrád megyei Zabaron 1,7 °C-os rekord hidegben dideregtek a korán útra indulók.
Az első napokban egy hullámzó forontálzóna „ketté vágta” országunkat; nyugaton jelentősen lehűlt a levegő, míg keleten kánikula tombolt, Körösszakálon 35,2 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála, rekord dőlt.A száraz időjárás miatt nem csak a tavaink vízszintje csökkent le nagy mértékben, hanem a folyóinkon is igen alacsony vízállásokat regisztráltak. A Felső-Tiszán helyenként térdig érő vízben lehetett átgázolni, leállt a hajóközlekedés. A 6-án átvonult hidegfrontot követően újból nyári időjárásban volt részünk, mind magasabb hőmérsékletet mérhettünk.A 12-én érkező hidegfront a korábbinál erősebb volt, legalább néhány milliméter eső országszerte esett, ám ezután visszatért a nyár. A következő hidegfront 19-én vágtázott át felettünk, ebből végre sokfelé jelentős mennyiségű (15-30 mm) eső esett, 21-én virradóra helyenként fagypont alá hűlt a levegő. 27-re olyannyira meleg léghullámok érték el hazánkat, hogy két rekord is megdőlt, Orosházán 32,6 fokot jeleztek a mérőműszerek. Őszi változékony idő volt a hónap utolsó napjaiban, 28-án a legdélibb megyékben esett számottevő mennyiségű eső.
Felhős, változékonnyá váló időjárással kezdődött október. Egy hullámzó frontálzóna hidegfrontja 2-án haladt keresztül országunkon.Szeged térségében kora este az őszt megcáfolandóan egy gyorsvonat sebességével szupercella vágtázott át. Az erősödő éjszakai lehűlést mérsékelt felmelegedés követte, helyenként csak lassan oszlott fel a pára-és köd. A 7-én érkező hidegfronttal megerősödött a szél, a Balatonnál 118 km/h-ás széllökést mértek. A kissé csapadékosabb napok után sem tűntek el a Maros homokszigetei. 10-től néhány fokos melegedést kezdődött, azonban jobbára a felhők uralták az égboltot. A 16-án átvonuló mediterrán ciklon a Dunántúlon adott kiadós esőt. Ezután anticiklon épült ki, egyre melegebb léghullámok érkeztek. 20-án érte el csúcsát a meleg, több rekord is megdőlt, Körösszakálon 26,8 fokot mértek a legmelegebb délutáni órákban. A folytatásban hűvösebbre fordult időjárásunk, a reggelre képződött pára-és ködfoltok egyre makacsabbak voltak. A Skandináva felől bezúduló hideg levegő mediterrán ciklont generált, mely 3-4 napon keresztül határozta meg időjárásunkat. Eleinte mindenütt eső esett, majd nyugaton és északon látogatást tett a tél, ott általában 2-8 cm hó hullott. 29-én helyenként hamisíthatatlan téli tájkép fogadta az útra indulókat.
Egy mediterrán ciklon miatt esősen és szelesen indult az ősz utolsó hónapja. 5-én hajnalban egy hidegfront érte el északnyugati vidékünket, mely napközben délkelet felé haladva söpört át felettünk.Az Alpokalja térségében közel egy havi csapadékmennyiség esett. A front távozását követően felhősebb és naposabb időszakok is voltak, 10-én sokfelé maradt meg a reggelre képződő köd. 12-én újabb frontálzóna érkezett, először nyugaton és északon, majd délen is esett eső. Ezt követően magas nyomású légköri képződmény alakult ki, mely kedvezett a pára-és ködképződésnek, napról-napra egyre több helyen nyirkossá, szürkévé vált időjárásunk. Napról-napra romlott a levegő minősége, legelőször Nyíregyházán és Miskolcon haladta meg a szálló por koncentrációja az egészségügyi határértéket. Mindvégig melegebb volt a szokásosnál, országos átlagban néhány fokos pozitív anomália mutatkozott. 27-től változás kezdődött időjárásunkban, lassan leépült a fölöttünk lévő anticiklon, fokozatosan megélénkült a szél, igen enyhe légtömegeket érkeztek. Melegrekord is dőlt. Ezzel zárult az enyhe ősz, hiszen 29-én este hidegfront érkezett, a hónap utolsó napjára mintegy 6-9 fokkal hűlt le a levegő.
Egy ciklon következtében kelet kivételével többfelé havazással köszöntött be az első téli hónap. 5-én virradóra az Északi-középhegység kiterjedt térségében 10 cm-esre dagadt a hóréteg.
Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2013.01.26 15:20