Az október végén kialakult magasnyomású mező az ősz utolsó hónapjának elején is fent állt. Nyugaton tehát a köd illetve az alacsonyszintű felhőzet uralta a tájat, csak helyenként és főként délután bukkant elő a Nap rövid időre. Itt enyhék voltak az éjszakák és hűvösek a nappalok. Ezzel ellentétben keleten a reggelre képződött pára-és ködfoltok feloszlása után több órára kisütött a Nap. A hűvös (-3 és +1 °C) éjjelek után itt enyhe délutáni hőmérsékletek jellemezték időjárásunkat, majd 4-től még egy pár fokkal melegedett a levegő. A mérsékeltté, helyenként élénkké váló a légmozgásban kissé javult az erősen szmogossá vált levegő. A 2-án hajnalban Győr közelében történt 3,8-as földrengésben anyagi károk nem keletkeztek, de többek felriadtak álmukból.

9-ig tehát érdemi változás nem történt, nyugaton olykor tartósan megmaradt az éjszaka képződött köd, míg hazánk nagy részén derült volt az ég, sokat sütött a Nap. Éjjelente csak kevés helyen fagyott, délutánra pedig 12-17 °C közé emelkedett a hőmérséklet. 10-től északkelet felől egy anticiklon peremén egyre hidegebb, de továbbra is száraz levegő érkezett térségünkbe. Emiatt több fokkal visszaesett a hőmérséklet, a reggeli órákra mindenütt fagypont alá hűlt a levegő, a fagyzugos helyeken -10 °C-ot is mértek.A nappalok is hidegek maradtak, a legtöbb helyen mindössze 5 és 9 °C-os csúcsértékek voltak jellemzőek. Az anticiklonális helyzet miatt napról-napra párásabbá vált a levegő, így az újonnan telepített szentléleki kameráinkon sajnos nem pillanthattuk meg a Tátra távolabbi pontjait. Nyugaton napközben voltak ködös tájak, ott épphogy csak fagypont fölé tudott emelkedni a hőmérséklet, helyenként az alacsonyszintű felhőzetből szállingózott a hó. Átkeverő légmozgás hiányában egyre szennyezettebb lett a levegő, a szálló por koncentrációja az ország egész területén átlépte az egészségügyi határértéket, a nagyvárosokban szmogriadót rendeltek el.

A napok előrehaladtával fokozatosan az egész Kárpát-medencére kiterjedt a ködtakaró illetve a ködfelhőzet. Keleten azonban 18-ig még napos időben lehetett részünk. A medencét kitöltő fagyos levegő kedvezett a hóágyúzásnak, 19-től Eplényben 400 m hosszú síelésre alkalmas pályát vehettek igénybe a sportág kedvelői. A hőmérsékletek éjjel-nappal -4 és +1 °C között váltakoztak. Igen lassan, előbb a magasabb hegycsúcsokon, majd időnként keleten is előtűnt a Nap. Mivel csakaz alsó légrétegeket töltötte ki hideg levegő ennek következtében gyakran a hegyekben volt enyhébb levegő, ott fagymentes éjszakák is előfordultak. Ahol kisütött a Nap kissé melegebbet mértek. Tartós változást a 28-án átvonuló gyenge hidegfront sem hozott. Ekkor a Tiszántúl kivételével felszakadozott a felhőzet, kisütött a Nap és többfelé 10 °C fölé emelkedett a hőmérséklet. Ezután viszont visszazárult a ködfelhő, az éjszaka képződő köd több helyen egész nap megmaradt, a csúcsértékek ismét fagypont közelébe este vissza.

Mivel őszutó havát megszakítás nélkül anticiklon alakította és számottevő front sem haladt át felettünk így az ország döntő részében mérhető mennyiségű csapadék nem esett. A ködfelhőből csak szitálás, ónos szitálás, esetenként hószállingózás fordult elő. Ennek következtében az elmúlt 110 év legszárazabb novemberét zártuk.

A fotókat papa53, attila, tib107, Fumamka Zeg-Ola, rboldis, kata68 megfigyelőinknek és a szentléleki webkameránknak köszönhetjük!

2010 november > > >

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2011.12.02 6:50