A meteorológiai tavasz első napjaiban nem tágított a Kárpát-medencéből a tél. 2-án ugyanis egy mediterrán ciklon kiterjedt felhőzete miatt beborult az ég és a déli óráktól a déli megyékben havazás kezdődött, mely az esti, illetve éjszakai órákra átterjedt az északabbi megyéinkre is. Az északkeleti területek kivételével általában lepel-5 cm-es hóréteg tudott kialakulni, igaz ez a következő napon jórészt elolvadt.

6-án és 7-én egy markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű levegő zúdult be hazánkba. Megerősödött a szél és a Duna vonalától keletre szórványosan voltak hózáporok. Általában csak lepel-1 cm hullott, de este Csongrád megyében egy intenzívebb góc vonult át. Szeged térségben ekkor 20-30 perc leforgása alatt 4 cm-rel gyarapodott az addigi 6 cm-es hóréteg. Érdekesség, hogy ezekben a napokban összefüggő hóréteg mindössze Csongrád, Békés keleti fele, illetve Bács-Kiskun déli részein volt megfigyelhető, kivétel persze a hóágyúzott sípályáinkat.

Ezután megnyugodott időjárásunk és csak az északi megyéinket súrolta egy-egy gyenge hidegfront, de számottevő csapadék sehol esett, a változóan felhős ég mellett több órát sütött a Nap. 11-én aztán jelentős melegedés vette kezdetét, megérkezett a tavasz hazánkba. Néhány napon keresztül 15 °C fölé kúszott fel a hőmérő higanyszála, sőt 14-én a Dunántúlon többfelé a 20 °C-ot is meghaladta a nappali csúcshőmérséklet.

Összefoglalónkban nem mehetünk el szó nélkül a Japán északkeleti partvidékén 11-én bekövetkezett monumentális erejű, a Richter-skála szerinti 8,9-es pusztító földrengés mellett. A rengés hatalmas, mintegy 10 m magas cunamit gerjesztett, amely településeket, épületek, hajókat, autókat tett a földdel egyenlővé és a nem végleges információk szerint 10.000-nél is több ember hunyt el. Ezt követően pedig napokig több tucat egymagában is erős, 5-6-os utórengések fokozták a károkat. A bajt nagy mértékben a fokozta a hűtés elégtelensége következtében a Fukusima atomerőműben történt robbanások, mely a környezetet súlyos háttérsugárzással szennyezték, csak emiatt emberek tízezreit kellett evakuálni.

A kellemes, napos, enyhe időnek 16-án egy mediterrán ciklon vetett véget. 20-ig ennek eredményeként országszerte esett az eső, sőt a hegyekben hó is hullott. Többfelé élénk vagy erős volt a szél, mely a ciklon hátoldalán érkező hideg levegő miatt a ténylegesen mérhetőnél is sokkal hidegebbnek érződött. A ciklon csapadékösszege több helyen a 20, helyenként a 30 mm-t is meghaladta, így voltak olyan helyek ahol megközelítőleg a március hónapra jellemző mennyiségű csapadékot hullott.

A csapadékos időnek végül egy Nyugat-Európa felől ránk helyeződő anticiklon vetett véget. Száraz és napról-napra melegebb levegő érte el hazánkat, ezért a tavaszi, több órás napsütés mellett egyre magasabbra emelkedtek a hőmérsékletek. Kezdetben még több helyen fagyott az éjszaka. A meleg 25-én tetőzött, ekkor a Dunántúlon és délen sokfelé 20 °C feletti, Somogyban 23-24 °C körül csúcshőmérsékleteket mérhettünk.

26-án egy hidegfront előterében a déli vidékeken a megnövekvő a gomolyfelhőzetből a délutáni órákban több helyen alakultak ki záporok, valamint villámlás és dörgés kíséretében elszórtan zivatarok. Ezzel tehát kezdetét vette az idei konvektív szezon. 27-re helyenként 10 °C-nál is nagyobb mértékben esett vissza a hőmérséklet. A front elvonulta után napos, kellemes időben volt részünk, azonban a hónap utolsó napjaiban is helyenként fagypont alá süllyedt a hőmérséklet reggelente.

A fotókat zsolti7615, bakaj, zoltan70, Posza és HeavenMan észlelőniknek köszönhetjük!

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2011.04.04 4:28