Ez történt júliusban

Ahogy tavaly, úgy idén is szélsőségekkel és rekordokkal fűszerezett hónapot hagytunk mögött.

 

A június legvégén érkezett erős hidegfront sokfelé zivatarral vonult át, a Dunántúlon zivataroktól függetlenül is megerősödött, viharossá fokozódott a szél. A Balatonnál 103 km/h-ás széllökések is előfordultak. A több helyen jégesővel érkező front felhőszakadással párosult, voltak olyan helyek ahol szinte percek alatt 30 mm esett. E hónap első napján is az említett hidegfront határozta meg időjárásunkat, ezúttal azonban már csak keleten borzolták a kedélyeket a félelmetes felhők.

 

Sárrétudvariban egy rémisztő felhőtölcsért sikerült lencsevégre kapni több észlelőnknek is, sőt kevésbé ijesztő tubát is láthattunk Kertészsziget és Füzesgyarmat között valamint Püspökladány térségében.

A front után egy magassági hidegcsepp miatt még napokig gyakran tekinthettünk fel erősen felhős égboltra; többfelé volt eső, zápor és zivatar, az ilyenkor szokásosnál jóval hűvösebb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét. A légörvény a magasban olyannyira lehűtötte a levegőt, hogy a Magas-Tátrában 8 cm hó hullott.

 

6-tól időjárásunkat egyre inkább az Afrika felől érkező igen meleg, száraz levegő alakította. Ennek köszönhetően napról-napra magasabbra kúszott fel a hőmérő higanyszála.&nbspMivel a napi középhőmérséklet több régióban is elérte vagy meghaladta a 27 °C-ot az Országos Meteorológiai Szolgálat és az országos tiszti főorvos több napon át tartó piros – III. fokú – hőségriasztást rendelt el. Először 9-én, majd 10-én is megdőlt a napi maximum rekord. A hőhullám az utóbbi napon tetőzött, ekkor Túrkevén 39,1 °C-ot mértek.

 

 

11-én egy gyenge hidegfront mögött néhány fokkal csökkent a hőmérséklet. Az ország nagyobb részén még felhőzetnövekedés sem volt tapasztalható, keleten azonban a magasba törő gomolyfelhőkből többfelé felhőszakadással és jégesővel kísért heves zivatarok pattantak ki. Először Békéscsaba, majd Debrecen térségében szakadt le az ég. Debrecenben a viharban 126 km/h-ás széllökést regisztráltak.

Ugyanez a nap reggelén a Richter-skála szerinti 3,7-es földrengés rázta meg a Vértes környékét. Nagyobb károk sehol sem keletkeztek.

Ezután pár napig folytatódott kánikula, főleg keleten fordultak elő olyan területek ahol 35 °C fölé melegedett a levegő. 14-én napi rekord dőlt meg, Pakson 37,9 °C-ot, Újpesten 37,4 °C-ot mértek.

 

 

 

14-én este nyugati megyéinket egy újabb gyenge hidegfront érte el, ezért ott sokfelé pattantak ki zivatarok, Sopronban egy szupercella is átrobogott. Az Alpokalján jelentős mennyiségű csapadék esett. Másnapra a Dunántúlon már lehűlt a levegő, míg az esti zivatarok ezúttal keleten nyújtották meg az éjszakát, villámok sokasága árasztotta el az éjszakai égboltot.

 

18-án az előrejelzőket megtréfálva először a Tiszántúlon alakultak ki zivatarok, itt egy gyengébb zivatarlánc is kifejlődött. A zivatarok most is jégeső, helyenként felhőszakadás kíséretében érkeztek, Balmazújvárosban a hirtelen lezúduló víztömeg utcákat árasztott el. Később – a számításoknak megfelelően – a Dunántúlon törtek egyre magasabbra a gomolyfelhők. Kora este Győr térségében egy elképesztő szépségű szupercella döbbentette meg a viharvadászokat, melyről számos fotó érkezett szerkesztőségünkbe.

 

19-én késő délután délnyugat felől észak-északkelet felé haladva villámok sokasságával tarkított zivatarok vágtáztak át a Dunántúl déli illetve keleti felén Budapesten áthaladva. Ezúttal a pécsiek láthattak egy ámulatba ejtő szupercellát, melyet most is többen megörökítettek. A fővárost elérő intenzív cellák miatt lezárták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, több leszállni készülő gépet át kellene irányítani más repülőterekre.

 

20-án egy mediterrán ciklon érkezett, sokfelé jelentettek viharokat észlelőink, olvasóink. Ebben az évben először 1000 hPa alá süllyedt a légnyomás. Bács-Kiskunban viharos széllökésekkel vágtázott át a ciklon hidegfrontja. Kecskemét és Nagykőrös nagyobb vonzáskörzetében a 100 km/h körüli lökések következtében a fákat gyökerestül csavart ki a szél, melyek utakra, épületekre, autókra dőltek. A villamosvezetékek megrongálódása miatt leállt a Mátrai Erőmű két blokkja és több tízezer háztartásban szűnt meg a villamosenergia-szolgáltatás.

Ezen a napon elképesztően sokan, 467 ezren figyelték honlapunkon keresztül a viharok útját és 4,5 milliónál is több oldalletöltést bonyolítottak le az Időkép szerverei. Mindkét mutató esetében ezzel rekord született!
 

Hajdúnánáson szemfüles olvasónk egy tubát rögzített, melyet megosztott időjárásra kíváncsi társaival.

 

21-től július végéig többnyire erősen vagy borult időben volt részünk, sokfelé majd' mindegyik nap esett az eső, záporeső, zivatarok is előfordultak. A változékony, legkevésbé nyárra emlékeztető napokat egy sekély ciklon és részben egy magassági hideg légörvény okozta. 25-én reggel abban az érdekes, hazánkba ritka időjárási helyzetben volt részük az Alföldön élőknek, hogy kis területen belül egyszerre köd és zivatar is előfordult.

 

A kedvező légköri feltételek adottak voltak a tubák kialakulásához, több forgó tölcsért ábrázoló fotóval gazdagodott képtárunk. A már-már kiszámíthatatlan ciklonális mező következtében a jelentős napi csapadékösszegek sem voltak ritkák, 29-én a napi csapadékösszeg rekordja Tiszaújvárosban megdőlt, 24 óra alatt 90 mm esett. Nem hivatalos mérések szerint itt-ott 100 mm körüli mennyiséget is regisztráltak ugyanennyi idő alatt. Az ország kb. 80 %-án ezen időszakban egy havi csapadékmennyiség hullott.

 

A fotókat Hernádi László, Visualtrip, Gyusza, Jodhabai, JaneDoe, Attila, Expo, Omegas, Balmaz32, Kieferb, Warkas, Vini64, Toth912, Sebesszeles, Cs911 megfigyelőinknek köszönhetjük!

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2011.08.01 18:21


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

A tavalyi év volt a legmelegebb 1901 óta
2023 leghidegebb és legmelegebb napja: február 7. és augusztus 27.
Az idei volt a legmelegebb ősz a mérések kezdete óta