2011 első 5 napja úgy folytatódott ahogy az előző év véget ért. Anticiklon helyezkedett el felettünk, ami következtében állandósult a ködfelhő, csak helyenként és időnként szakadozott fel a felhőzet, elszórtan volt hószállingózás.

4-én egy ritka csillagászati eseményt figyelhettünk meg, részleges napfogyatkozásnak lehettünk tanúi. Az előbb említett felhőzet miatt sajnos csak a nyugati megyékben élők gyönyörködhettek az égi látványosságban.Számottevő front ugyan a következő napokban sem érte el térségünket, azonban 6-tól a Nyugat-európai ciklonrendszer előoldalán délnyugatról a korábbiaknál jóval enyhébb, nedves légtömegek érkeztek hozzánk, ezért napról-napra melegedett a levegő. Az északi és déli megyéink közt hatalmas hőmérséklet kontraszt alakult ki, a délnyugati megyékben helyenként a 15 °C is elérte a nappali csúcshőmérséklet, ugyanakkor északon „beragadt” a ködfelhő és tartósabban csak 1-5 °C-ig melegedett a levegő. Az éjszakai fagyok lassan megszűntek.

Az enyhe levegőben 15-én Szombathelyen beállt az 1993-ban Somogyszobon mért napi maximum rekord, 13,6 °C-ig melegedett a levegő. A tavaszias hőmérsékletek megbolondították a növényeket a „tavasz hírnökei” kibújtak a föld alól, a balatoni korcsolyázásnak hamar vége szakadt.

A következő egy hét során általában nyugodt, ámde napról-napra hűvösebb időjárásban volt részünk. A kezdeti délies légáramlás északiasra váltott, így a hónap utolsó dekádjában hidegebb légtömegek érkeztek fölénk, egy-két gyenge hidegfront is átvonult felettünk, azonban szerencsére egyik sem hozott számottevő mennyiségű csapadékot. Főként országunk északi felében hullott 2 és 7 cm közötti hó, így 26-ára helyenként a 10 cm-t is elérte a hóréteg. A déli és nyugati vidékeken legfeljebb lepel és 2 cm közötti értékeket mértek Észlelőink. A kissé hidegebbre fordult időben 25-én Siófoknál az önkormányzat ingyenes korcsolyapályát jelölt ki. A téli sportok szerelmesei pályafelügyeleti és egészségügyi szolgálati mellett élvezhették a tél illetve fagy örömeit.

Január utolsó napjait egy anticiklon leszálló, lassú légmozgása alakította ami kedvező feltételt jelentett a párás, nyirkos, ködös levegő, az ún. hideg légpárna létrejöttének. Először csak kisebb, majd egyre nagyobb területen maradt meg az éjszaka képződő köd illetve az ebből felemelkedő ködfelhőzet. A keményen fagyos éjszakákat fagyos nappalok követték, különösen a hóval borított keleti és északi megyékben hűlt le jelentősen a levegő, a -15 °C körüli minimumok sem voltak ritkák. A frontmentes idő következtében megszűntek az átkeverő légmozgások, így jelentősen megnőtt a levegő szennyezettsége, Debrecenben és Várpalotán 31-én szmogriadót rendeltek el.

Nem múlt el azonban eseménytelenül a hónap, 29-én 18 óra 41 perckor ugyanis 4,7-es magnitúdójú földrengés rázta meg hazánk egy részét, amiről az Időkép elsőnek számolt be Olvasóinak. A rengés epicentruma Oroszlánynál volt mintegy 10 km-rel a felszín alatt. A földmozgást a Dunántúl keleti feléből sokfelé lehetett érezni, kisebb riadalmat főként a panelépületek magasabb szintjein élők tapasztalhattak. Szerencsére nagyobb károk egyik épületben sem keletkeztek, viszont több épület falain keletkeztek repedések. 30-án egy újabb, érezhető utórengést észleltek, ennek központja Szár település volt.

A fotókat Tuszinger Károly, JK71, csabka, HeavenMan, agocsb megfigyelőinknek és fredibeni2 által üzemeltett balatonszárszói webkameránknak köszönhetjük!

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2011.02.06 12:36