Április rendkívül mozgalmas, frontokkal, ciklonokkal és összességében többfelé jelentős esővel tarkított időt hozott, ám a sok felhő ellenére nagyjából az átlagos körül alakultak a hőmérsékletek. Egy-egy ciklonban 2-3 nap alatt 20-50 mm-t elérő csapadékösszegeket mérhetünk, az ország egyes pontjain a sokévi átlag mintegy 3-4-szerese esett.
Egy hidegfront átvonulása nyomán 14-én Győrben Észlelőink elcsípték az év első tubáját, melyet természetesen lencsevégre kaptak.
Nem mehetünk el szó nélkül az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése mellett, a levegőbe került nagy mennyiségű vulkáni hamu ugyanis Európa jelentés részén megbénította a légi közlekedést. Hazánkba a hamufelhő 19-én érkezett és nálunk is átmeneti légtérzárat rendeltek el a hatóságok. Az idény első nyári napja végül 25-én lett meg, ekkor 23-26 °C közé melegedett a levegő.
Májusban ritkán tapasztalt csapadékos és megszokottól hűvösebb időben volt részünk. Az előző hónap végén kiépült anticiklon helyét fokozatosan ciklonális hatások vették át. Az első dekádban tehát többször és több helyen volt zápor, zivatar. A zivatarokat lokálisan jégeső és felhőszakadás kísérte, sőt az idő előrehaladtával még labilisabbá vált a levegő, ezért a hevesebb zivatarokban délen-délkeleten dió nagyságú jég is előfordult, sőt tubát is láthattunk. 15-e és 19-e között a Yolanda névre keresztelt mediterrán ciklon hatásaként kimondottan hideg, esős és erősen szeles időt élhetünk át, 17-én a Kab-hegyen 162 km/h-ás lökéssel megdőlt az addig mért legnagyobb széllökés, Sellyén pedig az aznapi csapadékrekord született, 24 óra alatt 98,6 mm esett. Először csak a határon kívül Zomboron illetve Nagyfalván, a hónap harmadik harmadjában viszont már hazánkban megfigyelhettünk tornádót; 24-én Környén valamint 30-án Pétfürdőn és Dégen. Május legutolsó napján az Országos Meteorológiai Szolgálat egy újabb ciklon átvonulása miatt két napon keresztül piros riasztást rendelt el, ennek értelében 12 óra alatt 50 mm-t meghaladó esőt várhattunk.
tovább folytatódtak az özönvízszerű esőzések, mintegy két héten keresztül a tűzoltók, polgárőrök, katonák és önkéntesek megfeszített munkát vívtak az egyre nagyobb méretet öltő ár-és belvíz ellen. A legkritikusabb a helyzet az északi-északkeleti megyékben volt, itt a megáradt patakok és folyók miatt településeket illetve településrészeket kellett kitelepíteni; házak váltak lakhatatlanná vagy dőltek össze. A Dunán is árhullám vonult végig, homokzsákokkal próbálták menteni a menthetőt. A hónap második felében sem nyugodott meg időjárásunk; a magasba törő zivatarcellákat heves esőzések, szélvihar és 2 cm-t meghaladó jég kísérte. 18-án Mezőhegyesen egy rendkívül erős zivatar söpört végig; a viharos lökések és nagyméretű jég percek alatt 400 ingatlanban tett kárt és több ember szenvedett súlyos sérüléseket. 21-én és 22-én egy újabb mediterrán ciklon miatt országszerte jelentős eső esett, délen bőven 50 mm-t meghaladó mennyiséget mértek, a szél pedig viharossá fokozódott. Csupán a hónap végére tért vissza normális „kerékvágásba” időjárásunk, ekkor anticiklon épült ki felettünk és napról-napra több helyen kúszott fel a hőmérő higanyszála 30 °C fölé.
Júliusban végre valamennyivel szárazabb, naposabb és melegebb időszak köszöntött be, bár esőből, zivatarokból nem szenvedtünk hiányt. A kezdeti magassági hideg légörvényes időszakot követően mintegy bő tíz napon át anticiklon határozta meg a Kárpát-medence időjárását. Ennek következtében Afrika irányából meleg és száraz légtömegek érkeztek térségünkbe, a megnövekvő gomolyfelhőzetből mindössze helyenként fordultak elő hűsítő záporok, zivatarok. A sok napsütés hatására vörös színű hőségriasztás lépett életbe, a napi középhőmérséklet meghaladta a 27 °C-ot. A 18-ai gyenge hidegfrontot követően 24-én érkezett egy erősebb lehűlést hozó léghullám, 26-tól pedig egy hideg légörvény miatt alakulhattak zivatarok, sőt tubák.
valamennyivel melegebb és csapadékosabb időt hozott a szokásosnál csupán az utolsó napokban volt több fokkal hűvösebb. 6 hidegfront vonult át országunkon melyek közül többet is igen heves zivatarok követtek. Az egyik emlékezetes hideg léghullám 5-én érkezett squall line kíséretében, másnap helyenként éjszakai sötétségre ébredhettünk. A labilis levegőben 6-án több hullámban alakultak zivatarok, az egyik szupercella miatt az OMSz piros zivatarfigyelmeztetést adott ki. Ezen napon soha nem tapasztalt számban tájékozódtak honlapunkról, közel 340.000 egyedi néző kereste fel honlapunkat és mindeközben több, mint 4.000.000 oldalletöltés történt. 13-án egy újabb konvektív napban volt részünk, a zivatarlánc becsléseink szerint mintegy 300 km hosszan nyúlt el és soha nem látott számú, több, mint 100.000 villámot produkált egyetlen óra leforgása alatt. 15-én és 16-án Egernél, Diósjenőnél, Mezőkövesdnél és Hidasnémetinél is egy-egy tornádót figyelhettünk meg, sőt egy nappal korábban a beszámolók szerint az Őrségben található Velemérben is tornádó pusztított. A 27-ei évszakváltó hidegfrontot követően országszerte jelentősen visszaesett a hőmérséklet, sőt 31-én egy ciklon hátoldalán Ausztriában már havazott.
ismét a csapadékról szólt több ciklon és frontrendszer érintette hazánkat, a sok felhő következtében a hőmérsékletek elmaradtak az átlagostól. Az augusztus végén érkezett ciklon több napon keresztül érzékeltette hatását; a hűvös hajnalokat mérsékelt nappali felmelegedés követte. 10-től aztán még csapadékosabbra fordult időjárásunk, több napon keresztül egy sekély ciklon tekergett felettünk. A sok eső miatt másod illetve harmadfokú belvízvédelmi készültség lépett érvénybe, pincék kerültek víz alá. A soron következő mediterrán ciklonra sem kellett sokat várnunk, 16-tól újabb jelentős mennyiségű eső öntözte országunkat, a Dunántúlon 50 mm-nél is több esett. Ezt követően végre megérkezett a vénasszonyok nyara, egy héten keresztül sok napsütést, reggelente pára-és ködfoltokat tapasztalhattunk. 26-án újabb időjárás romlás vette kezdetét, egy hullámzó frontrendszer ciklonjának hátoldalán hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, a hónap legvégére megjelentek a talajmenti fagyok. A sok eső megáradtak a patakok, folyók, nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága.
Október az ország jelentős részén az elmúlt évek átlagához viszonyítva szárazabban és hűvösebben telt. A hónap közepéig egy magas nyomású légköri képződményben helyezkedett el hazánk, ezért több órára kisütött a Nap, éjjelente pára-és ködfoltok képződtek és hajnalra erősen lehűlt a levegő; csupán 5-én és 6-án érintett egy nedves légtömeg, ekkor több helyen 20 mm-nél is több eső esett. 4-én Veszprém megyénket természeti katasztrófa érte; Ajka határában egy gátszakadás következtében 1.000.000 m3 mennyiségű vörösiszap hömpölygött keresztül több településen, a veszélyes ipari melléktermék több száz házat árasztott el, 9 ember vesztette életét. Október második fele aztán változékonyabban alakult; esők, záporok alakultak ki, sőt a 21-én áthaladó markáns hidegfront mögött a magasabb hegyekben itt-ott hózáporok is voltak. 25-én és 26-án egy ciklon felhős, borús időt okozott, sokfelé esett eső, az érkező hideg levegőben a Mátrában havazott. A ciklon mögött kiderült az égbolt, 27-re virradóra országszerte fagyott.
November a sokáig tartó délnyugati áramlásnak köszönhetően a szokásosnál melegebbet hozott, a keleti térség kivételével nagyjából átlagos mennyiségű csapadék hullott. 7-ig száraz, igen enyhe levegő alakította időjárásunkat, a nappali csúcshőmérsékletek helyenként még a 20 °C-ot is átlépték. Átmenetileg 8-a és 12-e között változékonyabbá vált időjárásunk, Izlandnál ugyanis két viharciklon (Becky és Carmen) is kimélyült és ezek előterében már nedves légtömegek érkeztek hozzánk, sokfelé esett eső helyenként jelentős mennyiségben. Ezután néhány nap erejéig ismét élvezhettünk a Nap langyos melegét, a délutáni órákra 20 °C közelébe emelkedtek a hőmérsékletek. 18-tól aztán fordulatot vett időjárásunk, először egy ciklonrendszer hidegfrontja, majd 22-én egy mediterrán ciklon vonult át felettünk; a korábbinál jóval hűvösebb, sarkvidéki eredetű légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét. A hónap utolsó napjaira beköszöntött a tél, újabb két mediterrán ciklon haladt át felettünk sokfelé okozva csapadékot; a keleti és déli részeken zömmel eső esett, de északon és nyugaton havazott, igazi télies körülmények alakultak ki.
szélsőségesen alakult, a havi átlaghőmérsékletek több fokkal elmaradtak a sokéves átlagtól és különösen a keleti országrészben esett jelentős, 100 mm-t is meghaladó csapadék. Mediterrán ciklon kimondottan csapadékos napokat hozott a hónap elején; nyugaton és északon zömmel hó hullott, másutt azonban havas eső, ónos eső és eső volt a jellemző. A sok csapadék miatt többfelé egyre nagyobb méretet öltött a belvíz. A télből egy-két nap alatt tavasz kerekedett, Sellyén 7-én 30 éves melegrekord dőlt meg, 18,5 °C-ig kúszott fel a hőmérő higanyszála. 9-én az évszakváltó hidegfront viharossá fokozódó széllel söpört át hazánkon, a Kab-hegyen 172 km/h-ás, rekord széllökést regisztráltak. A tél a következő 10 napban nem engedett szorításából. Először egy magassági hidegörvény miatt volt többfelé hószállingózás, gyenge havazás, majd 18-án egy újabb gyors mozgású mediterrán ciklon érkezett, sokfelé 10 cm-t meghaladó hó hullott, sőt délnyugaton helyenként 40 cm vastagságúvá hízott a hóréteg, a megerősödő szél hófúvással járt. 19-én reggelre Martonvásáron -23,7 °C-ig hűlt a levegő. A hideget átmenetileg meleg követte, Szentestére elolvadt a hó, sőt 24-én az abszolút csúcshőmérséklet Sellyén 17,2 °C volt. Mindezek ellenére mégis fehér lett a karácsony, hiszen a sokadik mediterrán ciklon nyomán 26-án keleten vastag hótakaró réteg alakult ki. Az év utolsó napjaira megnyugodott a légkör, anticiklon épült ki, többfelé borongós, párás vagy ködös maradt a levegő, de eleinte a derült és hóval borított területeken éjjelente zord hidegben lehetett részünk.
Szerző: Bodrogi Attila, Kurunczi Rita
Megjelent: 2011.01.13 23:32
