A Másfél fok éghajlatváltozással foglalkozó internetes portál elemzése és az OMSZ felmérése alapján az utóbbi években nemcsak jelentősen megnőtt a hőhullámos napok száma, hanem ha így folytatjuk, a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk. (Tartós hőhullámos nap, amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti.)

A tendencia erősen emelkedik, 1981 és 2021 között a hőhullámos napok száma (/év) az ország egyes részein

több mint 14, néhol 19 nappal lett több.

A nappalokon túl az éjszakák is melegebbek lettek, már nem hoznak felfrissülést. A trópusi éjszakák (>20 fokos minimum-hőmérséklet) száma 1901 óta (a század elején átlagosan 0-5 ilyen éjszaka volt évente) 30-40-re nőtt.

A hőségnapoknak a számán kívül a jövőben a hőség mértéke is növekedhet. Legnagyobb veszélyben az Alföld van, forró nyarak alkalmával a csúcsértékek itt akár 45 fok feletti maximum-hőmérsékletet is elérhetnek.

A Másfél fok prognózisai alapján ez a drasztikus változás csak mérsékeltebb emberi kibocsátással szorítható vissza. Az alábbi ábrán a felső sor az üvegházhatású gázok csökkenésével számol (RCP4.5), míg az alsó sor a jelenlegi kibocsátások alapján prognosztizálja a légköri szennyezőanyagok koncentrációjának további növekedését (RCP8.5). A pesszimista forgatókönyv szerint a mostani tartós hőhullámok (4 nap/év) eltörpülnek majd a század végén várhatókhoz képest:

A tartós hőhullámos napok várható átlagos évi száma a két különböző szcenárió alapján
/Forrás: Másfék fok/Szabó Péter, Pongrácz Rita/

Borítókép: Ancika0811

Szerző: Bayer-Szabó Bea
Megjelent: 2022.07.08 15:47