Amikor a Balatonra gondolunk, szinte soha nem jut eszünkbe, hogy egy meglehetősen bonyolult, és érdekes képződményről van szó, ami rengeteg csodás tüneményt rejt. Legtöbbeknek csak a lángos, a bikini, és a naplemente jut eszébe, ha a ,,Magyar Tenger”-re gondol. Ennél azonban sokkal érdekesebb a világon egyedülálló* adottságokkal rendelkező tavunk.
És ha már ilyen szívesen élvezzük ezt a gyönyörű helyet hazánkban, akkor jól esik ,,érteni” is hozzá. Egy kicsit megismerni, és olyan szívügyeit tudni, amit sokak nem is sejtenek.
Ebben a fejezetben, - hogy aktuális legyen - a Balaton jegének működéséről, és különleges képződményeiről ejtünk néhány szót.
A jég kialakulása
Mielőtt a jég kialakulna, hosszú folyamat, míg a víz eléggé lehűl. Az, hogy ezt miként teszi, máris nagyon sok mindent befolyásol. Nem csak a jég egyenetlenségeit, de annak átlátszóságát is. Ebben az évben például csodálatos látványt nyújtott a balatonfűzfői öbölben kialakult üvegszerű teljesen tiszta jég. Szinte tériszonya lett az embernek korcsolyázás közben, mikor figyelte az alatta 2-3 méteres mélységben lengedező hínárokat, és az elúszó halakat.
A Balaton vize nem teljesen édesvíz. Természetes ásványi anyagok sói teszik némileg sóssá, ezzel 0 °C alá csökkentve (pontosan -0,0177 °C) a víz fagyásának hőmérsékletét. Ez apróságnak tűnik, mégis emiatt jöhetnek létre a jég csodás tüneményei.
Kétféleképpen alakulhat ki jég a Balatonon. Csendes, vagy Nyugtalan befagyással.
Csendes befagyás esetén a víz nyugodt, nincsenek nagy szelek, melyek széttördelnék a vízfelszínen először kialakuló jégtűket, és lemezkéket. Az első fagyott kristályok körül feldúsul a sótartalom, mivel az összefagyott részek kilökik maguk közül a megfagyni nem tudó folyadékot. Mikor azonban a víz egész felszíne, vagy annak egy nagyobb része (pl.: balatonfűzfői öböl) megfagy, a jégréteg alatt már egy sósabb víz-szelet helyezkedik el, mely még nem jég, de elég hideg ahhoz, hogy az alatta ismét kevesebb sótartalmú vizet megfagyassza, mely alatt újabb sósabb réteg keletkezik. Így megy ez tovább, és így lesz réteges szerkezetű a jég. Az idő hűlésével persze előbb-utóbb a sósabb szegmensek is megfagynak.
A csendes befagyás elég lassú ahhoz, hogy a vízben oldott oxigéntartalom eltávozzon. Így tehát arra a következtetésre jutunk, hogy szélcsendes, hideg időben, lassú befagyással kristálytiszta átlátszó jég keletkezik.
Nyugtalan a befagyás, ha nagy szélviharok korbácsolják a tavat, mialatt kemény hideg az idő. A víz nagyon aláhűl, akár -2°C-ra is, de nem fagy meg, mert a szél nem hagyja nyugodni, folyton feltöri a kisebb kialakult táblákat. Egyszer aztán eláll a szél, és a mindenféle darabokkal együtt egyszerre hirtelen fagy meg a víz. Ez is ugyanolyan réteges lesz, de a nagy fagyási sebesség miatt a jeget a befagyó levegő buborékok milliói tejszerűvé teszik.
A jég mozgásai, és pusztulása
Repedések
Ebben a témakörben találkoztam a legtöbb félreértéssel. Az igazság az, hogy amikor a víz megfagy, jéggé válik, akkor kitágul, térfogata megnő, viszont amint elkezd a jég az éjszakai hidegben lehűlni, -1-2°C-ról akár -8-10°C-ra akkor jelentősen összehúzódik, mint bármilyen más anyag. Nyilvánvaló, hogy a jég alsóbb rétegei melegebbek, mint a felsők, mivel a 0°C-os vízhez közelebb van, és nem éri a hideg levegő. Ez a hőmérséklet-különbség a jégben óriási feszültséget okoz. Egyszerre csak hirtelen nagy pattanással, durranással elszakad, mint a kettészakított papírlap, és rés keletkezik. Azonban ezt nem rianásnak hívjuk. Ezek a durrogások azt jelentik, hogy kemény hideg van, hízik a jég. A repedések maximum 1-2 cm-esek, de a nagy hidegben rögtön be is fagynak. Ilyenkor nem kell félnünk. Vannak kisebb repedések, és vannak főrepedések is. Érdekes, hogy majdnem mindig ugyanott. Ugyanis a Balaton is követi a mechanika szabályait. Rendszerint a jég a legnagyobb beírható körben húzódik össze. Ezeket a kvázi állandó helyeket a következő ábra mutatja meg:
Túrolások
Nappal azonban a jég is felmelegszik, ahogy a hőmérséklet is. Ezzel együtt tágulni kezd. Az éjjel képződött repedésekbe fagyott jeget a lemezek közeledése kitolja. Gyakran annyira erős ez a folyamat, hogy sátortető-szerűen egymásra halmozza a jég-lemezeket ez a rettentő erő, mely számítások szerint, 40cm jégvastagság esetén, 1m hosszra vetítve, 15 tonna erővel nyomja a partfalakat. Ezért is vannak a partok kibetonozva, bazaltkövezve. (Régen, még mialőtt ezt megtették volna, folyton nőtt a Tó. Minden évben néhány méterrel nagyobb területet túrt magának) A felhalmozott jéglemezek gyakran 1-2-3 méter magasra emelkednek, jól láthatóan mutatva a főrepedések helyét.
A rianás
Ez a tünemény, melytől félni kell. Csendes, és a túrolásokból keletkezik. Mikor eléggé felmelegszik az idő, a felhalmozott lemezek megolvadnak, beszakadnak az alattuk csobogó vízbe. Ezek a jégdarabok aztán összefüggőnek látszva úsznak a vízben, de amint rájuk lép valaki, rögtön a jégpáncél alatt találja magát. Ez a rianás. Nevét az 1800-as években is ismerték már. A Káli-medence bazaltköveit, és pannon-kori homokköveit Somogyba szállító lovaskocsik tél idején a Balaton jegén keltek át. Az ember nem érezte a veszély közeledtét, azonban a lovak megérezték, hogy szabadon mozgó szélű jégtáblán járnak, ami inog alattuk, és rendre ,,megriantak”, megmentve ezzel gazdájuk életét. Innen a név, és az ismeret. Köszönjük többek közt a Káli medence hajdan volt kőszállítóinak.
A gyertyás jég
Nagyon érdekes jelenség, amikor a látszólag szép összefüggő jég, olvadáskor egyszer csak darabjaira, méghozzá gyertya-szerű darabjaira esik. Ennek oka a fagyás menete. Ugyanis amikor a sós, és nem sós rétegek kialakulnak, akkor mint tudjuk, a sósabbak később fagynak meg. Amikor pedig a jég elkezd hűlni, a sótalan réteg jobban összehúzódna, de mivel az alatta lévő köti, így nem tud, és kis poligonális darabokra szakad, aztán ugyanígy folytatódik ez a többinél is, mígnem ezek a mikroszkopikus repedések áthatják az egész jeget. Ez minél többször megy végbe, azaz minél többször, és erősebben ingadozik a jég hőmérséklete, annál jobban alakul ki ez a szerkezet. Szabad szemmel nem látható a jégben, de amint olvadni kezd, ezekben a vonalakban olvad fel először, és szépen, gyertya-szerű képződményekre hullik. Ez a jég gyertyásodása, mely megmutatja, hogy milyen volt a jég téli előélete.
Az összefoglaló szerzője - Balogh Ákos, Köszönjük!
Forrás: Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton jege