Az itt élő eszkimók lehetnek az Egyesült Államok első klímamenekültjei. A közel 400 inuit őslakos vadászatból és halászatból él. A települést eddig a sarki jég védte a Bering-tenger haragos hullámaitól, azonban az elmúlt két évtizedben a jég drámaian visszahúzódott, így a víz eróziója egyre erősebb hatást fejt ki a partszakaszra. Ezért Kivalina homokos partja egyre inkább a víz martalékává válik. 2008-ban a parton egy védőfalat húztak fel, de nem igazán tudja ez sem megvédeni a falut. Két évvel ezelőtt egy nagy vihar miatt már sor került evakuálásra. Jelenlegi számításik szerint 2025-re a falu teljesen lakhatatlanná válhat.

Azonban Kivalina esete nem egyedi példa. Alaszka arktiszi régióiban sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. Ahogy emelkedik a tengerszint, az erózió három további inuit falu lerombolásával fenyeget, valamint nyolc másik település is veszélyben van. Kivalina lakóinak ezért egy új település építését tervezik egy magasabb helyen úttal, házakkal, iskolával. A jég elvokonyodása, eltűnése a vadászidényt is megnehezíti.

Kivalinától északra felszik Barrow (Alaszka legészakibb települése). Errefelé már nincsenek utak, csak a tundra. Régebben a jég vastagsága télen a 3 métert is elérte, de most már alig haladja meg az 1 métert. Ez a hely az Arktisz tudományos városa is egyben, ugyanis nyáron rengeteg kutató vizsgálja itt a sarkvidéki jég változásait.

Forrás: BBC

Szerző: Berceli Balázs
Megjelent: 2013.08.01 14:15