Május a második legcsapadékosabb hónapunk, ám idén kicsit túlzásba esett. A tartós, csendes esőtől a kiadós felhőszakadásokig minden előfordult, a lényeg ugyanaz maradt: sok helyen, sok csapadék hullott. Milyen légköri tényezők tehetők felelőssé ezért a sok esőért? Cikkünkben a csapadékos május meteorológiai hátterét mutatjuk be.
1. felvonás (május 4-6.)
Május első napjaiban nagy adag sarkvidéki eredetű levegő indult el dél felé. Ez a hideg levegő elérte a Földközi-tenger térségét és egy mediterrán ciklont hozott létre a Genovai-öböl fölött.
A folyamatot az alábbi animáció szemlélteti:
Térképek forrása: Meteociel.fr
A ciklon kelet felé elmozdulva tőlünk délre haladt el és 4-6. között több hullámban okozott esőt, záporokat, zivatarokat térségünkben. 5-6-án a hátoldali áramlási zónájában érkező hideg a magasban fagypont környékére hűtötte a levegőt. Emiatt magasabb hegycsúcsainkon havazás is előfordult.
A 850 hPa-os szintre (kb. 1500 méter) vonatkozó ekvipotenciális hőmérséklet és tengerszinti légnyomás május 5-én délután. Ez a típusú térkép jól szemléteti hideg-száraz és a meleg-nedves légtömegek Kárpát-medence térségében való találkozását. Forrás: wetter3.de
2. felvonás (május 12-16.)
Ezt követően átmenetileg szárazabbá vált időjárásunk, de a következő öntözés nem váratott sokat magára. Május 9. körül egy nyugat felől érkező ciklon frontrendszere hozott újabb csapadékot. Május 12. körül pedig egy magassági hidegörvény és egy hozzá kapcsolódó mediterrán ciklon kezdett kibontakozni Olaszország fölött, ami egy újabb esős, záporos időszakot vetített elő.
Az Olaszország felett elhelyezkedő hidegörvény május 13-án délután a GFS 500 hPa-os geopotenciálra (kb. 5500 méter) és tengerszinti légnyomásra vonatkozó térképén. Forrás: wetter3.de
12-16. között ismét több hullámban érkezett csapadék, és jelentős hőmérséklet-különbségek jelentkeztek a nyugati és keleti országrész között. Ugyanis míg keletre a hidegörvény előoldalán meleg levegő érkezett, addig a Dunántúlra észak felől újabb adag hideg szivárgott be.
3. felvonás (május 19-26.)
A következő kiadós csapadékot egy Nyugat-Európa felett hosszan elnyúló magassági teknő és annak előoldalán kialakuló ciklon hozta meg. A ciklon Közép-Kelet-Európa térségébe folyamatosan szállította a meleg-nedves levegőt, eközben a középső troposzférában (kb. 5500 méter) fölénk áramló hidegebb levegő instabillá tette a légkört, ami ideális volt a záporok, zivatarok kialakulásához.
A teknő előoldalán elhelyezkedő Kárpát-medence május 19-én délután a GFS 500 hPa-os geopotenciálra (kb. 5500 méter) és tengerszinti légnyomásra vonatkozó térképén. Forrás: wetter3.de
A ciklon kelet felé helyeződött át és május 20-26. között folyamatosan biztosította a légköri instabilitást, ami záporos csapadékot okozott az ország különböző részein.
4. felvonás (május 27-29.)
A hónap végi özönvíz egy 27-én érkező mediterrán ciklonnal kezdődött, melynek melegfrontja többfelé okozott csendes esőt. 28-án egy fölöttünk hullámot vetett hidegfront adta meg a kényszert a konvekcióhoz, 29-én pedig egy sekély ciklon segítette elő a kiadós felhőszakadással járó, lassú mozgású zivatarok kialakulását. A kihullható víz a légkörben ekkor már többfelé elérte a 30 mm-t, tehát volt nedvesség bőven, ami végül a felszínt is elérte.
A végeredmény pedig önmagáért beszél. A 60 mm körüli májusi átlagos csapadékösszeg mindenhol bőven lehullott, ahogy azt az elmúlt 30 nap csapadékösszegét bemutató térképünkön is láthatjuk. Sőt, egyes helyeken ennek háromszorosa is összegyűlhetett.
Összegezve tehát a csapadékos május fő oka, hogy a nyugat-keleti (zonális) áramlás helyett inkább az észak-déli (meridionális) áramlás volt jellemző a kontinens nagy részén. Emiatt a térségünket elérő ciklonok csak lassan helyeződtek kelet felé, több napon keresztül is képesek voltak csapadékot okozni a Kárpát-medencében. Ez az észak-déli áramlás egyúttal biztosította a csapadékhoz szükséges nedves levegőt is.
Borítókép: Boros-Herczeg Dóra Éva
Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2019.06.01 16:24