Az éjszakai világító felhő, vagy poláris mezoszférikus felhő egy felhőszerű optikai jelenség a felső légkörben, amelyet a mély szürkület idején szoktak megfigyelni. Kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat. Vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepednek, és amik visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. A ritka, világító felhőket kizárólag a nyári hónapokban figyelhetjük meg az 50 és 70° széllességi fokok között a mezoszférában, mintegy 75 és 85 km magasságban. Ez a magasság nagyon kevés nedvességet - a Szahara levegője nedvességtartalmának mintegy százmilliomod részét - tartalmaz, így a jégkristályok -130 °C alatt formálódnak.
A látványosság általában egy órával napnyugta után, vagy ennyivel napkelte előtt a legszebb azon nyári hetek során, amikor a mezoszféra hőmérsékleti és páratartalmi viszonyai kedvezőek (elméletben május közepétől augusztus közepéig). Tapasztalatok szerint Magyarországról kb. június közepétől augusztus elejéig van esély a megpillantására. Az éjszakai világító felhőt néha nehéz megkülönböztetni a magas szintű felhőzettől, amikor azonban tényleg világító felhőt látunk, tudni fogjuk, hogy azzal van dolgunk, kékes, gyöngyházfényű fénylése semmivel össze nem keverhető. Ahhoz, hogy láthatóvá váljon a mezoszférában a Napnak legalább 6 és legfeljebb 16 fokkal kell a horizont alatt tartózkodnia.
Matthew DeLand immáron 11 éve tanulmányozza őket, azonban személyesen még csak egyszer láthatta őket. (A fenti kép Dániában, Billund nevű településen készült.)
A NASA Goddard - Goddard Space Flight Center (GSFC) - űrközpontja 1978 óta foglalkozik a felhők létrejöttével, azok viselkedésével.

A fenti grafikon a felhők fényerejének változását mutatja.

Ennek tanulmányaként azt állapították meg a kutatók, hogy az utóbbi években egyre fényesebbé váltak az éjszakai világító felhők. Magyarázatként két okot említenek meg; egyrészt a mezoszféra hidegebb lett, másrészt pedig nőtt az ott található nedvesség. A kettő együtteseként nagyobb jégrészecskék képződhetnek és több fényt tükrözhetnek.
A végleges magyarázat pedig nem más, mint az üvegházhatást okozó gázok növekedése, ugyanis ezek „lefelé” átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről „felfelé” haladó hősugárzást, ez pedig mezoszféra hőmérsékletének csökkenéséhez vezet.

Világító felhőket Észlelőinknek is sikerült lencsevégre kapni, ennek megtekintéséhez kattintsanak ide.

Forrás: NASA, Wikipedia

Szerző: Bodrogi Attila
Megjelent: 2011.01.29 10:07