Elõzõ cikkünkben Magyarország agroklimatológiai körzeteit mutattuk be térképen. Következõ cikkeinkben sorra vesszük az egyes körzetek jellemzõit. 1. sz. fõkörzet A Nagyalföld és a Dunántúlon a Mezõföld ugyancsak síkságnak tekinthetõ területe tartozik ide, az ország területének kereken 50 %-a. Ez az az ország legderültebb vidéke, az átlagos felhõzet csak 54-56 %, ezért aránylag akadálytalan a be- és kisugárzás. A globálsugárzás 4400-4700 MJ.m¯², a napsütés 2000-2100 óra, hazánkban itt a legbõségesebb. Ugyanitt a legmelegebb a nyár és a leghidegebb a tél, nagy a hõmérséklet évi és napi ingása, a kontinentális hatás itt a legnagyobb mértékû. Itt mutatkozik a legerõsebb hajlam a késõ tavaszi (májusi), valamint a kora õszi fagyokra. Igen jellemzõ a fõkörzetre a szûkös csapadékellátottság, a nagyfokú ariditás. A terület évi csapadékátlaga 500-600 mm. A potenciális elpárolgás mindenhol meghaladja a csapadék mennyiségét, amihez a nyári félév magas hõmérséklete mellett hozzájárul a légnedvesség alacsony értéke is. Országosan itt a legszárazabb a levegõ. A növényzet illetve a növénytermesztés vízszükségletét az átlagos évi csapadék nem fedezi. Szárazabb években a tartós csapadékhiány gyakran aszályhoz vezet. Az évek többségében a terület minden része öntözést igényelne. Kedvezõ csapadékellátottságú években vagy öntözéssel ez a terület nagy növénytermesztési produkciókra képes, mivel a bõséges fényellátottság, aránylag magas nyári hõmérséklet számos növény számára kedvezõnek tekinthetõ. A Mezõföld nagy részét csernozjom talajok alakítják, az Alföldét nagyobb hányadban csernozjom, kisebb hányadban réti és váztalajok, északkeleti részét barna erdõtalajok. A csernozjom talajokra a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvezõ, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemzõ. E talaj jellemzõk az õsi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképzõdés eredményei (a zárt fûtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok elõfordulhatnak). Az Alföldön található talajok nagy része homokos jellegû. Ezeknek a talajoknak a hõháztartása a homok túlsúlya miatt rossz, hamar felmelegszenek, de a hõt hamar le is adják, jelentõsen befolyásolva ezzel a légköri folyamatokat. Gondoljunk csak a hevesebb viharokra és az igen magas nyári hõmérsékleti értékekre. A Mezõföldön nagyrészt mészlepedékes csernozjom talajok találhatóak, melyek az ország legjobb talajai közé tartoznak. Vízgazdálkodása igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztése és víztároló képessége. E talajok tápanyag-gazdálkodása szintén jó, a kedvezõ nitrogénellátottság, foszfátfeltáródás és káliumszolgáltató képesség hatására. Személyes tapasztalatként említeném hogy Gárdony ahol élek, és a Velencei-tó környéke (1.4. körzet) valóban mutat alföldi klímát noha nem tartozik szervesen a Mezõföldhöz. Köszönhetõ ez valószínûleg annak, hogy a a Bakony, a Vértes, a Velencei hegység valamint a Tolnai dombság közre fogja a Mezõföldet és mintegy az Alföldhöz csatolja éghajlatilag. Gyakran érzékelem mind hõmérsékletben mind csapadékban ezt a jelenséget. Sokszor a Bakonytól nyugatra jelentõs hõmérsékleti különbségek alakulnak ki, a Mezõföldön azonban még az Alföldön mért hõmérsékleti értékek jellemzõek. A nyugat-északnyugat felõl érkezõ csapadékot jelentõsen befolyásolja a Mezõföldet körülvevõ domborzat erõsítve ezzel az alföldi jelleget. Ugyanakkor a délnyugat felõl érkezõ meleg-nedves szállítószalaghoz (MNSZ) kapcsolódó csapadékzónák, heves zivatarok akadálytalanul keresztül haladnak a térségen. Szélsõséges idõjárási események nagyrészt elkerülik a térséget. Hevesebb zivatarokat a Bakony és a Velencei-hegység eltéríti, gyengíti. Megfigyelésem szerint a nyári zivatarokat a Velencei-hegység kettévágja, egy részük Tata felé felé veszi az irányt, másik részük pedig a Mezõföldön keresztül tart Budapest felé. Jégesõk esélye is jelentõsen csökken a domborzat miatt, esélyük nagyobb É-ÉK irányból érkeznek Budapest felõl, ahonnan semmiféle domborzati akadály nem áll az útjukba. Ezek csak személyes megfigyeléseim és a hozzá kapcsolódó saját magyarázataim. Természetesen ezeknek a jelenségeknek lehet teljesen más magyarázata is. Forrás: Dr Szuróczki Zoltán, Dr Tõkei László (1997): Meteorológiai Alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Budapest. http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/csernoz/csern.htm Következõ cikkünkban az 1.sz. Fõkörzetet alkotó hat darab alkörzetet boncolgatjuk.