Szélfordulás (hétfő 20:30): Újabb négy, 5,1-5,2-es erősségű utórengés rázta meg Japán északkeleti partjait, ráadásul a szél is megfordult, ami Tokió felé fújhatja a radioaktív felhőt.

Nincs megállás (vasárnap 14:35): Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint péntek óta kétszázötven utórengés volt, amelyek közül harminc legalább 6-os magnitúdójú volt.

A valaha mért 4. legerősebb rengés (vasárnap 11:00): Vasárnap reggel módosították a fő rengés besorolását, a szakértők a Richter-skálán 9-es erősségű rengésnek nyilvánították, ezzel a történelem 4. legerősebb rengése lett.

A Fukushima erőmű környezetéből szombaton mintegy 200 ezer embert evakuáltak, az atomerőmű reaktorhűtője ugyanis elromlott.

Magyar idő szerint a péntek reggeli 6 óra 46 perckor újabb, a Richter-skála szerinti 8,9-es rengés rázta meg Japánt. A rengés epicentruma a partoktól mintegy 125 km-re, 24 km-es mélységben volt, a legmagasabb fokozatú cunami riadót rendelték el. Nagyjából ezer halottról érkezett jelentés. A rengést még a magyar műszerek is érzékelték. 

A legtöbb halálos áldozatot követelő hasonló katasztrófa 2004-ben pusztított, a cunami akkor mintegy 200 ezer ember életét követelte.

&nbsp

Az RSOE riasztási térképén figyelemmel követhetőek az aktuális események, a térségben kiadott riasztások is.

A kezdetben 10 méter magas szökőár 800 km/h sebességgel halad, Japán után Tajvant, majd a Fülöp-Szigeteket, Indonéziát, Új-Guineát majd Hawaiit követően, Ausztráliát fél 4-kor, Új-Zélandot fél 7 körül érheti el - olvashatjuk a NOAA világidőben megadott előrejelzésében. Számos, a tengerből csupán néhány méternyire kiálló csendes-óceáni sziget került veszélybe.

Tokió repterét lezárták, nem járnak a metrók, a további balesetek elkerülése végett leállítottak minden veszélyes üzemet, olajfinomítót, atomerőművet is. Japán szerencsére jól felkészült a rengésre, az embereket gyorsan figyelmeztették a cunami veszélyére is, így csak kevés áldozatot követelt a katasztrófa.

Az Al-Jazeera alábbi felvételein betekintést nyerhetünk a jelenlegi helyzetbe: az autókat egyszerűen elsodorja a víz, lángol egy olajfinomító, káosz uralkodik a térségben.

Hogyan keletkezik a cunami?

A szökőár keletkezésének két fő módja van: tenger alatti földrengés vagy tenger alatti vulkánkitörés válthatja ki, ritkábban viszont földcsuszamlások is okozhatják. Míg a cunami a nyílt tengeren - akár 800-1000 km/h-s sebességgel (!) - halad, addig alig észrevehető,  ahogy azonban közeledik a parthoz, sebessége egyre csökken, míg a hullámnak a tengerfenékkel érintkező része a megnövekvő súrlódás miatt lelassul, egyensúlyát elveszti, aszimmetrikussá válik. A rettegett szökőár a part közelében 10-15 perc alatt eléri a 15-30 méteres magasságot. 

Egy nappal korábban

Szerdán, helyi idő szerint dél körül igen erős, a Richter-skála szerinti 7.2-es rengés rázta meg Japánt. A földrengés hipocentruma a Csendes-óceánon, az Ojika-félszigettől 150-160 km-re keletre volt a tengerfenék alatt. 

A földrengés után 4 tartományban is cunamiriadót rendeltek el, a földrengést több utórengés követte, ezek közül a legerősebb 6.3-as volt, a fő rengésnél állítólag még Tokió felhőkarcolói is kilengtek.

Japán mellett Kínában is megmozdult a föld, ott helyi idő szerint csütörtökön délután 1 óra előtt, a mianmari határ közelében, mintegy 34 km-es mélységben pattant ki az 5.4-es erejű rengés.

Az AFP hírügynökség szerint a katasztrófában legalább heten életüket vesztették, Jingcsang megyében sok ház összedőlt és a sérültek száma a 200-at is meghaladja.

Forrás: AFP, [origo], Index, BBC, Asiaone, Guardian, Bloomberg, TheAtlantic 

Szerző: Kurunczi Rita, Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2011.03.10 12:09