Kora reggel a fővárosban és a környékén is több helyen hullott már hó, havas eső, néhol apró hungarocell daraboknak látszó szemcsék potyogtak az égből. De mi is ez pontosan?

Mivel ma igencsak nagy lesz a káosz a csapadékok terén, tegyük kicsit tisztába, hogy melyik mit is jelent pontosan.

• Ónos eső, ónos szitálás:  Ez egy túlhûlt vízcseppekbõl álló csapadékfajta, amely a talajra, tereptárgyakra érkezve azonnal megfagy és jégbevonatot képez. Emiatt igen veszélyes, komoly gondokat tud okozni a közlekedésben, tartós ónos eső esetén akár nagyobb fák, villanyvezetékek is leszakadhatnak. 

Ónos eső Szegeden, még korábban | Fotó: Kjagnes

• Graupel vagy hódara:  Egy viszonylag ritka csapadékfajta, lényegében a hópelyhek és a jégszemcsék között képez átmenetet. Külsejét tekintve fehér vagy mattfehér színű, átlátszatlan szilárd szemcsék, amelyek mérete kb. 2-5 mm között ingadozik. Kemény felületre esve gyakran több darabra szétesnek a nagyobb szemcsék, kellemesen kopognak az ablaküvegen.

Nem csoda, hogy kopognak | Fotó: Dornyi Gyula

• Fagyott eső:  Átlátszó, rendszerint gömb alakú jégrészecskékből álló csapadék. A csapadéknak ez a formája erős hőmérsékleti inverzió esetén alakul ki. Ebben az esetben a talajközeli negatív hőmérsékletű légrétegeken áthaladó esőcseppek még a felszínre érkezés előtt megfagynak.
• Hószállingózás, havazás:  Ennél a csapadéknál a magasban már mindenütt 0 °C alatti a hőmérséklet, valamint a talaj közelében is fagypont alatti értékek jellemzőek (vagy legalább 0 fok környéki értékek jellemzőek). Emiatt ez a csapadék kizárólag jégkristályokból áll. 

Intenzív havazás a Mecsekben még 2022-ben | Fotó: Kiefer Béla

• Eső:  Csendes, vízcseppekből álló folyékony csapadék, 0 fok felett hullik, ezt talán senkinek sem kell alaposabban bemutatni.
• Havas eső:  Esőcseppek és hókristályok együttes hullása, a hó egy része alacsonyabb, melegebb rétegekben megolvad, holott maga a csapadék még a magasabb légrétegekben hókristályok formájában képződik.

Borítókép: Mohl Edina

Szerző: Nagy-Kurunczi Rita
Megjelent: 2023.11.30 8:18