Kurunczi Rita Kurunczi Rita, IV. éves meteorológus hallgató vagyok. Szüleimmel és idősebb bátyámmal Vácott élek, fiatalabbik bátyám már megnősült, feleségével most várják első kisbabájukat. 12 éve gitározom, és az évek során a sport is a mindennapjaim részévé vált. Általában mindenkivel könnyen barátkozom, az emberekkel hamar megtalálom a közös hangot. Nagyon szeretem a jókedvű, vidám társaságokat, de ha valaki olyannal találkozom, aki aznap épp bal lábbal kelt fel, garantálom, hogy mosolyogni fog, mikor útjaink elválnak! Leendő meteorológusként kötelességemnek érzem, hogy e sokrétű tudomány után érdeklődő kedves embereket a lehető legjobb tudásom szerint tájékoztassam, illetve ismertessem meg minden gyönyörűségével. Hiszen ha belegondolunk, nincs még egy természeti jelenség, amely annyira szorosan kapcsolódna életünkhöz, mint az időjárás, éppen ezért oly fontos az emberek számára a meteorológusok munkája. Sőt, véleményem szerint az egyetlen műsor a TV-ben amit mindenki szívesen megnéz, az az időjárás-jelentés, szóval észrevétlenül is igen nagy kultusznak örvend. Úgy érzem, hogy ebben a változó világban a meteorológiának egyre nagyobb szerepe van, és az emberek többségét egyre jobban kezdi foglalkoztatni az időjárási jelenségek fizikai hátterének megismerése, s egyre kevesebben hagyatkoznak a népszokásokra és helyi mendemondákra. Õszintén szólva, mikor az egyetemre jelentkeztem, álmomban sem gondoltam volna, hogy az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat megértése és átlátása ennyire fontos lehet egy tudományban. Boldog vagyok, hogy ezt a szakmát választottam, egyszerűen lenyűgöznek a légkörben zajló folyamatok, legyen szó a felhők képződésétől akár egy tornádó megjelenéséig. Családom már csak mosolyogva rázza a fejét, mikor egy zivatarnál fel és alá rohangálok, vagy épp gyermeki csodálattal bámulom a közelben lecsapó villámokat, majd ujjongva közlöm, hogy hány mm csapadékot mért éppen a műszerem… Most, hogy az Időkép-Viharvadász csapat tagja lettem, remélem még több tapasztalattal és élménnyel gazdagodhatok majd a jövőben, és lelkesedésemet másokra is átragaszthatom! Vác, 2008.06.01 Kurunczi Rita Tüskés Boglárka Tüskés Boglárka vagyok, leendő okleveles meteorológus. Egy nyílt, őszinte, örökmosolygós lányként ismernek; szívesen segítek annak, aki hozzám fordul, igyekszem a felmerülő problémákra a legjobb tudásom szerint válaszolni, remélem erre nemsokára sor is kerülhet! Honnan jött, hogy: -„Meteorológia!”? 12 évesen, sok év versenyszerű táncolás után lehetőséget kaptam arra, hogy Finnországban képviselhessem Magyarországot számos fiatal táncos társaságában. Amikor felszállt a repülőgépünk, életemben először lehetőségem nyílt arra, hogy felülről lássam a felhőket, és a különböző rétegeket, úgy, ahogy előtte ezt el sem tudtam képzelni. Szinte „villámcsapás” szerűen bevillant, hogy:” Én meteorológus szeretnék lenni!” Amikor hazaértünk, Édesanyám várt rám, akinek sugárzó arccal meséltem milyen fantasztikus volt a repülés. Õ rám mosolygott, és mikor mondtam neki nagyra törő terveimet, csak annyit mondott: -„Én is ugyanezt akartam mondani!” Attól kezdve a mi leszel, ha nagy leszel kérdésre, én határozottan, gondolkodás nélkül rávágtam, hogy meteorológus, s ez olykor meglepettséget csalt az érdeklődők arcára, hiszen nem megszokott egy általános iskolástól, hogy egyáltalán tudja, mi akar lenni…(Előtte egyébként épp irodalom-földrajz tanár akartam lenni, de ez akkoriban hetente változott... ). Családomban senki nem foglalkozik meteorológiával, de örömmel nyugtázták, hogy ilyen komplex, ám gyönyörű tudomány mellett kötöttem ki. Amikor bekerültem az egyetemre, rögtön nagyon sok ágával ismerkedhettem meg a szakmának, ám mostanra már körvonalazódott, hogy 2 ága vonz nagyon: az orvosmeteorológia - az emberekre ható időjárás-, és a repülésmeteorológia. Az első mint hivatás, és kutatási, tájékoztatási téma alapja (ha már egy bizonyos megközelítésből nézzük, én is viharvadász vagyok, mivel számos, erősebb hatás a viharok előtt, alatt, és után érik az embert), a második pedig az előzményekből adódóan szerelem, és hobbi szintű megfigyelés. Miért szeretem a szakmát? Mert ámulatba tud ejteni bármilyen extrém vihar, vagy egy kevésbé heves zivatar is, de akár órákat is el tudok tölteni a felhőkön átszűrődő nap, vagy a szivárvány, a délibáb, vagy a jégkristályok alakjainak megfigyelésével. Csodálatos, összetett tudomány, melyen belül nem ismétlődik meg soha ugyanaz a jelenség, és minden nap történése egy újabb felfedezés... Nem lehet unalmas, ettől nagyon szép! Csupán pár napja vagyok az Időkép-Viharvadász csapatának tagja, de már így is igen sok hasznos információt szívtam magamba, ami remélem az idő múlásával hatványozottan nőni fog, és hatékonyan tudom segíteni azoknak a munkáját, vagy akár csillapítani azok tudásszomját, akik kikérik, megkérdezik véleményemet a meteorológiával kapcsolatban. Veszprém, 2008.06.01. Tüskés Boglárka