Balra: fantáziarajz a kisbolygót begyűjtő, napenergiával működő modulról
Az előzetes tervek szerint a 1999 AO10 jelű égitest lehet a kiszemelt célpont. A nagyjából 7 méter átmérőjű, becslések szerint 500 tonnás kőzetet egy 10x15 méteres ketrecbe fognák, melynek meghajtásához a Napból nyernének energiát.
Jelenleg a Hold körül keringő, legénységgel is rendelkező kapszula, az Orion megvalósítása zajlik, ehhez kapcsolódhatna később a kisbolygót befogó modul. Az eredetileg fél évesre tervezett misszió alatt ugyanakkor túl nagy sugárzásnak tehetik ki az űrhajósokat, ezért a jövőben inkább alternatív, legénység nélküli "begyűjtő" modul koncepcióra koncentrálnak.
A tervvel párhuzamosan felmerült az ötlet egy, a Föld és a Hold gravitációs mezejének egyik egyensúlyi pontjára, a Hold túloldalán lévő második Lagrange-pontra elhelyezendő egységről is.
A 2020-as években tervezett, 2,6 milliárd dolláros (azaz kb. 570 milliárd forintos) projekt többe kerülne, mint a jelenleg is nagy figyelmet vonzó marsi Curiosity küldetés. A szakemberek ugyanakkor bíznak abban, hogy a kutatás segítségével még többet tudhatunk meg a minket körülvevő világ kialakulásáról és felépítéséről.
Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2013.01.04 11:25