A felhőket felépítő vízcseppek és jégkristályok általában nem spontán alakulnak ki az atmoszférában, létrejöttükhöz szilárd vagy folyékony felszín szükséges. Ezeket a felületeket, az ún. felhő kondenzációs magvakat (CCN), parányi por- és koromszemcsék, sőt akár baktériumok szolgáltatják. A baktériumok és más biológiai eredetű részecskék meglehetősen alkalmasak a vízpára felhőcseppekké való összegyűjtéséhez. Amerikai kutatók szerint a biológiai részecskék, így például a baktériumok a legaktívabb jégmagok a természetben, vagyis képesek magasabb hőmérsékleten katalizálni a jégképződést, mint az abiotikus eredetű részecskék. Míg az abiotikus (nem biológiai) részecskék -10°C alatt gyűjtik össze kiválóan a vízpárát, addig a biológiai eredetű részecskék főként e hőmérséklet fölött működnek aktív magokként. A baktériumok e képességének fölismerése elősegítheti a felhőképződés jobb megértését, különösen a melegebb éghajlatokon történő felhőképződését. A kutatók megvizsgálták, hogy mennyire elterjedtek a biológiai magok az atmoszférában, ezért a frissen esett hóból mintát vettek a világ szinte minden táján. Az antarktiszi hóban volt a legkisebb a biológiai magok koncentrációja, a Montanából és Franciaországból származó mintákban pedig a legnagyobb. Szakavatott vélemények szerint ez várható volt, hiszen az Antarktisz földrajzilag elszigetelt és távol esik a legtöbb biológiai mag forrásától, a növényektől. A tanulmányban meghatározott biológiai magvak többsége növényi kórokozó volt. Ezek a mikrobák a széllel, az erős felszálló légáramlatokkal vagy a betakarítást végző traktorok nyomában kavargó porfelhőkkel feljuthatnak a fertőzött növényekről az atmoszférába. A szakemberek azt gyanítják, hogy e kórokozók növényről növényre való terjedési stratégiájának része a felhő kondenzációs maggá válás, mivel így nagy távolságra juthatnak el az atmoszférában, majd visszahullanak az esővel. A kutatás következő fázisában azt vizsgálják, hogy milyen nagyságú szerepet játszanak a biológiai részecskék a felhőcseppek kialakulásában, mindezt oly módon, hogy közvetlenül a felhőkből vesznek majd mintákat. (Forrás: National Geographic/Pesthy Gábor)

Szerző: Orosz Tibor
Megjelent: 2008.03.06 13:45