Az ősz előrehaladtával az időjárás-jelentéseket olvasva, hallgatva egyre gyakrabban olvashatjuk, illetve hallhatjuk, hogy éjszakánként többfelé pára, köd képződhet. Nem véletlen, a hőmérséklet csökkenése ugyanis a ködképződés egyik alapvető feltétele, emellett kellő vízgőznek is rendelkezésre kell állnia a levegőben. Ha a levegő olyan mértékben lehűl, hogy hőmérséklete eléri a harmatpontot (vagyis azt a hőmérsékletet, amelyen több vízgőzt már nem képes befogadni), akkor a benne lévő vízgőz kicsapódik, ami ködöt eredményez. A kialakuló vízcseppek mérete a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben.

Köd esetében a látótávolság 1 km alá csökken, 1 és 5 km közötti látástávolság esetén pedig párásságról beszélhetünk. 

Milyen típusú ködről beszélhetünk?

A ködnek két fő típusát különböztetjük meg.

Nyugvó vagy kisugárzási köd

legtöbbször anticiklonális helyzetben alakul ki. Ilyenkor az erős éjszakai kisugárzás következtében a talaj fölötti légréteg hőmérséklete a harmatpontig csökken, és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Leginkább szárazföldek fölött alakul ki.

Kisugárzási köd a Tapolcai-medencében szeptember elején - fotó: Varga Norbert

Áramlási vagy frontális ködről

akkor beszélünk, ha két különböző hőmérsékletű, telítéshez közeli levegőfajta keveredik. Melegfrontok, enyhébb légtömegek érkezése során gyakori, amikor a felszín közelében található hidegebb levegő fölé a magasban nedvesebb, melegebb levegő érkezik, idegen szóval advektálódik. Advekciós ködnek is nevezzük. Kialakulásában fontos szerep jut a gyenge szélnek.

Áramlási köd szeptember 25-én reggel Sümeg térségében

Hazánkban statisztikailag a november a legködösebb hónap, ugyanakkor már szeptember folyamán is találkozhatunk ködös tájakkal a reggeli órák folyamán, különösen ha előző nap csapadék hullik, az ezt követő éjszaka során pedig a levegő páratartalma magas marad. Ha ezzel együtt a felhőzet is felszakadozik, úgy még inkább kialakulhat köd, hiszen a levegő a kisugárzás következtében jobban lehűlhet, hőmérséklete könnyebben elérheti a harmatpontot.

Nem történt ez másként szerda hajnalban sem. Hazánk időjárását a nyugat, délnyugat felől érkező enyhe, időnként nedvesebb légtömegek alakítják. Éjjel a Dunántúl és helyenként a középső országrész fölött felszakadozott a felhőzet, így ezeken a tájakon a levegő is jobban lehűlt, hőmérséklete többfelé elérte a harmatpontot, ami ködképződést eredményezett. Főként a Balaton nyugati medencéjében, a Tapolcai-medencében, a főváros környékén és az Északi-középhegységben élők ébredhettek ködös reggelre.

Sűrű köd Bükkszentkereszten - kamerakép: Multiled

Badacsonyban is sűrű köd lepte el reggelre a tájat, majd a délelőtt folyamán feloszlott:

Kamera üzemeltetője: Badacsonytomaj Strand

A szebbnél szebb felvételeket szolgáltató sümegi webkamerán pedig az áramlási vagy advekciós köd tankönyvbe illő példáját vehetjük szemügyre. Hajnalra itt is erősen lehűlt a levegő a felszín közelében, de kisugárázási köd éppen nem tudott kialakulni. Néhány kilométerrel arrébb viszont a hőmérséklet elérte a harmatpontot, így a benne lévő vízgőz kicsapódott, köd képződött. Ez a ködtakaró aztán a gyenge délies légmozgással észak felé kezdett áramlani, napfelkelte idején Sümeg térségét is elérte. Majd az idő előrehaladtával, ahogyan a hőmérséklet emelkedni kezdett, ez a jelenség egyre kisebb területre szorult vissza, végül teljesen meg is szűnt.

Szerző: Időkép
Megjelent: 2019.09.25 12:05