Az agrometeorológia a meteorológiai viszonyoknak a mezõgazdasági termelés tárgyaira, ill. folyamataira gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág. Szélesebb értelemben magában foglalja a növénytermesztéshez, az állattenyésztéshez és az erdészeti termeléshez kapcsolódó meteorológiai ismereteket. Szûkebb értelemben agrometeorológián csak a növénytermesztéssel kapcsolatos ismereteket szokták érteni; ekkor megkülönböztetik tõle a zoometeorológiát és az erdészeti meteorológiát. Az utóbbi idõben világszerte felélénkültek az agrometeorológiai kutatások. Ennek több oka van: egyrészt a Föld népessége folyamatosan gyarapszik, s emiatt egyre növekszik az élelmiszerigény, másfelõl az emberi tevékenység nyomán a légkörben feldúsuló üvegházhatású gázok által változik földünk éghajlata. Az esetleges éghajlatváltozás a jelenleg önellátó vagy exportra termelõ országokban is a lehetséges következmények és az éghajlat-növény kapcsolat alaposabb vizsgálatát igényli. Mindezen okok arra ösztönzik az agrometeorológiával foglalkozókat, hogy vizsgálat tárgyává tegyék az éghajlat mint erõforrás jelentõségét a mezõgazdaság számára, s hogy elemezzék, milyen hatást gyakorolnak a meteorológiai tényezõk a növények növekedésére, fejlõdésére és produktivitására. Magyarország éghajlatát a föld globális éghajlatának változása érzékenyen érintheti, mivel hazánk három éghajlati terület határán helyezkedik el; idõjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tõle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra. Az évi középhõmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hõmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényezõ a mezõgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull. Következõ cikkünkben Magyarország agroklimatológiai körzeteivel foglalkozunk.

Szerző: Zsolnai Balázs
Megjelent: 2008.09.04 20:23