Ahol mindig szárazság tombol

Cikksorozatunk folytatásában nagyító alá vettük a Földön található sivatagfajták tulajdonságait, illetve fény derült arra is, hogy nem a sivatagok felett a legszárazabb a levegő.

Folytatva „Legek” cikksorozatunkat, szemügyre vesszük, hogy melyek azok a területek, ahol a legszárazabb a levegő, ahol a legkevesebb felhő képződik, és ahol ezek következményeképpen szinte soha nem esik eső. Nyilván senkit nem ér meglepetésként, ha elsősorban sivatagokról lesz szó. Sivatagi éghajlat elsősorban a Föld alacsony szélességi fokain alakult ki a Földünkön. Afrikában található a legnagyobb kiterjedésű sivatag, a Szahara, melynek keleti része az előző felsorolásból a „napsütés királya” jelzőt kaphatná meg. A térségben az év minden napján átlagosan 12órán keresztül süt a nap, melynek oka főként a felhőtlen, csekély páratartalmú levegőnek köszönhető. Mivel kevés felhő képződik, az éjszakai kisugárzás következtében a hőt szinte semmi nem tartja a légkör alsó rétegében, vagyis a napi hőingás ezen az éghajlaton a legnagyobb mértékű, akár 40-50°C-ot is elérheti. Ha még a sivatagoknál tartunk, és ki szeretnénk emelni a legszárazabbat, akkor a Chilében található Atacama-sivatag már az elhelyezkedése miatt is előkelő helyet foglalhat el. A sivatag különlegessége abban van, hogy teljes területe, az É-D-i fekvése miatt a Csendes-óceán partvidékén fekszik, mégsem élvezheti ennek jótékony hatását. Sivatagok nemcsak a trópusi övben, a közepesen magas szélességeken is találhatók, igaz ezek kialakulásának oka a kontinens belsejében való elhelyezkedésében, és a tengerektől való nagy távolságukban rejlik. Az éves csapadék mennyiség kevesebb, mint 200 mm, mely főként a tavaszi hónapokban hullik, tehát a legszárazabbnak nem mondható. Hőmérséklet ingadozásuk mértéke viszont igencsak figyelemre méltó. Leghidegebb hónapjuk középhőmérséklete -5°C és -30°C között ingadozhat, a legmelegebbé kb. 25°C, de van hogy a 28°C-ot is eléri. Ha viszont a legszárazabb levegőjű térség díját kellene kiosztanunk, azt nem sivatag kapná. A Déli-sarkon – ahogy korábbi cikkünkben a hidegrekord kapcsán írtuk -, az igen alacsony léghőmérséklet miatt a levegőnek egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés a nedvességtartalma.

Szerző: Kertész Szilvia
Megjelent: 2008.09.04 17:03


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Rekordmeleg az óceánok vízfelszíne
Narancssárgára változott az ég kedden Görögország felett
Négy melegrekord dőlt meg hétfőn