Az éghajlati körzetesítés a körzethatárok kijelölése lényegileg az alkalmazott szempontokon dõl el. Az éghajlat komplex fogalom, számos éghajlati elem sokféle jellemzõje együttesen adja meg az adott hely klímáját. Többnyire a hõmérsékletet és a csapadékot vagy ezek bizonyos értékeinek egymáshoz viszonyított arányát, az ún. hidrotermikus indexet veszik alapul.
Magyarországon 7 kisebb-nagyobb kiterjedésû éghajlati fõkörzet állapítható meg, összesen 22 megkülönböztetésre még érdemes alkörzettel. Ez a körzetszám optimálisnak tekinthetõ, további részletezés már a helyi- vagy mikroklímák feltárási feladati körébe utalható.
A térképen található körzeteket a következõ fontosabb tulajdonságok jellemzik:
-komplex módon számításba veszi az összes éghajlati elem minden fontos megnyilvánulását a növénytermesztésre vonatkozóan
-A körzethatárok nem elõre megszabott értékeknél húzódnak, hanem ahol az éghajlati diszkontinuitás a maga természetes voltából kiadódik a klímajellemzõ paraméterek túlnyomó többségénél.
- Egy-egy körzetbe nagyjából homogén éghajlatú területek tartoznak, ahol annyira hasonlóak az éghajlati elemek értékei, hogy az egybevont paraméterek (pl: területi átlagok) helyettesítik a körzet bármely pontjának a megfelelõ adatait, az eltérések ugyanis kisebbek mint az agronómiailag még értékelhetõ különbségek.
- A szomszédos körzetek között viszont heterogenitás van, a közöttük meglévõ éghjalati különbségek növénytermesztési szempontból már nem elhanyagolhatóak.
- Az éghajlati körzetek , a körzethatárok jó ökológiai egyezést mutatnak a talaj- és növényföldrajzi tájak elhelyezkedésével.
Forrás: Dr Szuróczki Zoltán, Dr Tõkei László (1997): Meteorológiai Alapismeretek. Egyetemi jegyzet. Budapest.
Következõ cikkünkben részletesen sorra vesszük az egyes éghajlati körzetek jellemzõit.