2018. augusztusában állította pályára az Európai Űrügynökség új műholdját, az Aeolust. A görög mitológiai szereplőre utaló névadás nem véletlen, az új műhold ugyanis a magassági szeleket méri és kutatja.

Az elmúlt években a sztratoszféra, azaz a 10 kilométernél magasabban (de 50 kilométer alatt) fekvő légréteg tanulmányozása kiemelt figyelmet kapott, hiszen sokszor az alacsonybb légrétegekben végbemenő, azaz végső soron minket érintő időjárási jelensége forrása is odafenn keresendő.

Jó példa erre a december elején az Időképen is bemutatott hirtelen sztratoszférikus melegedés (Sudden Strathospheric Warming, SSW) jelenség, azaz a 25 kilométer magas légréteg rövid idő alatt akár 60-70 fokkal történő felmelegedése, mely akár hetekkel előre képes egy hidegebb téli fordulatot előrejelezni.

Ajánló: Hogy okoz kemény telet a sztratoszféra melegedése?

Példa egy magaslégköri szélerősség-profilra a Dorian-hurrikán idején

A jelentős behatás ellenére meglepően kevés információnk van arról, hogy mi zajlik a "fejünk felett". Az utasszállító repülőgépek 11-12 kilométernél magasabbra nem emelkednek, a 30-35 kilométerig emelkedő meteorológiai ballonokat pedig csak többnyire nagyobb népsűrűségű területeken, ott is csak napi 1-2 alkalommal engednek fel (Magyarországon pl. csak Budapesten és Szegeden).

A fentiekből következik, hogy más megoldások után kell nézni, ha a magaslégköri szeleket szeretnénk tanulmányozni, és itt jönnek képbe a műholdak. Az Aelous egy olyan Doppler LIDAR szenzort tartalmaz, mely ultraibolya lézersugarakat bocsát ki, mely a különböző sebességgel mozgó légtömegekről másképp verődik vissza, így azok mozgása a fáziseltolódás hatása miatt távolról mérhetővé válik. Hasonló fáziseltolódás történik ugyanis, amikor a mellettünk elszáguldó mentőautó hangja mélyebb lesz, miután elhaladt mellettünk (bővebben: Doppler-effektus).

Három-, öt- és hétnapos távlatban is jól kimutathatóan javultak az előrejelzések a műhold adatainak hatására (kékkel). A legnagyobb hatást a sarkvidékeken fejtette ki a szonda (a diagramok szélein).

A vett adatokat több előrejelző központ, így az ECMWF is kiértékelte, és már az első tesztekben is jelentős javulást értek el az új adatok felhasználásával készült modellfutásokban. Az eddig még nem mért adatokkal fény derült olyan differenciákra is a meglévő modellekben, melyek korrigálásával a jövőben akár a konkrét mért adatok felhasználása nélkül is javulhatnak majd prognózisok.

A méréseket a mai naptól élesben használja modell

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2020.01.09 12:41