A tankönyvek szerint az univerzum kora nem több, mint 13,8 milliárd év. A belga fizikus, Georges Lemaître 1927-ben javasolt ősrobbanás-elmélete szerint ekkor világegyetemünk egy végtelen kicsi pontból a másodperc töredéke alatt kitágult. A jól elfogadott modell azonban nemrég újra mikroszkóp alá került, miután kutatók egy csoportja 2013-ban olyan csillagot fedezett fel, amely a kozmosznál is idősebbnek tűnik.

A "Matuzsálem csillag", vagy tudományosan a HD 140283 néven ismert csillag mintegy 200 fényév távolságra van tőlünk, alacsony vastartalma alapján pedig feltehetően 14,5 milliárd éves, azaz körülbelül 0,7 milliárd évvel idősebb, mint maga az univerzum.

A szakértők 2019 júliusában találkozót hívtak össze. A Kaliforniában megrendezett konferencián a rejtély megoldása érdekében tanácskoztak, ám az eddigi kérdések csak újabb kérdéseket vetettek fel.
Az ügy akár "tudományos forradalomhoz" is vezethet - mondta Robert Matthews brit fizikus a The National-nek.

Matthews szerint az őselmélet hibája két dologban is gyökerezhet. Az egyik a sötét energiával kapcsolatos - a titokzatos anyaggal, amely a gravitációval ellentétes hatást fejt ki. A másik magyarázat pedig az univerzum tágulási sebességének rossz számítása, lehet melyből visszavezetve az egyenletet, hibás értéket kaptak a "kezdetek kezdetére". Megoldást ez esetben a tágulás sebességének ismételt meghatározása jelentheti, továbbfejlesztett és pontosabb tudományos eszközökkel.

Idén júliusban a Nature Astronomy folyóirat közzétette a kozmikus tágulási sebesség legújabb becslését, melyet egy 2017-ben észlelt csillagászati esemény gravitációs hullámai alapján mértek, ám ez továbbra sem adott magyarázatot (nem volt alkalmas) a Matuzsálem csillag paradoxonjára.

Forrás: Cosmoknowledge

A kutatást a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society oldalán tették közzé.

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2019.08.19 18:47