Hétfő reggelre a derült, illetve gyengén felhős, szélcsendes, hóval borított tájakon igencsak lehűlt a levegő. Bakonybélben -14°C-ot mértük, de voltak még olyan helyei hazánknak, ahol -10°C köré hűlt a levegő. Az ország legnagyobb részén fagyott, csupán keleten, észekkeleten mutattak fagypont körüli minimumokat a hőmérők a leghidegebb órákban.

A sokfelé fagyos idő megtette hatását, ugyanis a pocsolyák befagytak, valamint a szabadban található nem túl nagy térfogatú víztömegek tetején is jég keletkezett.

De volt, ahol érdekes jégforma is megjelent a vízszintes jégfelszín felett, melyről több felvételt is kaptunk Murainé Bihari Magdolnától Kismarosról, melyeket ezúton is köszönünk. Magdolna így számolt be a hétfő reggel látottakról:

Ma reggel, amikor kinéztem az ablakon, azt vettem észre, hogy a fejjel lefelé fordított medencénk tetején valami furcsa, jégnek kinéző valami álldogál, közel függőlegesen. Háromszög alakú, elég éles szélei vannak, egy nyílhegyre hasonlít.

A jégből kiálló jégnyíl | Fotó: Murainé Bihari Magdolna

A jégből kiálló jégnyíl | Fotó: Murainé Bihari Magdolna

De mi lehet ez?

A képeken látható nyílszerű jégkinövés, melyet angolul ice spike-nek nevezünk, valójában egy teljesen természetes, de ritka fagyási folyamat eredménye. A jelenség hasonlít a jól ismert „jégtüske” képződéséhez, csak itt nem egy pohárban, hanem egy nagyobb, vízzel teli felületen ment végbe a folyamat.

Ez a jelenség akkor jön létre, amikor a víz alulról vagy oldalról még folyékony halmazállapotú, felül viszont már képződik egy záródó jéghártya. Fagyás közben a víz tágul, és nyomást gyakorol a még folyékony részre. Ez a víz a jéghártyán lévő apró résen vagy repedésen kinyomódik, és ahogy kiemelkedik, azonnal megfagy a hideg, fagypont alatti levegőben, létrehozva egy jégtornyot vagy jégtüskét. A vízáramlás iránya és a fagyási sebesség miatt a jégcsúcs gyakran aszimmetrikus, elhajló, nyíl- vagy tőr alakú lesz. Ugyanakkor a felszín enyhe dőlése, a jég alatti áramlás és a kifolyó víz sebessége mind hatással vannak a végső forma kialakulására.

A jégből kiálló jégnyíl | Fotó: Murainé Bihari Magdolna

A jégből kiálló jégnyíl | Fotó: Murainé Bihari Magdolna

Lépésről lépésre a folyamat

1. Először a felső vízréteg befagyott, létrehozva egy vékony, de szilárd jéghártyát.
2. A jég alatt a víz még nem fagyott meg, így mozgékony, folyékony maradt egy darabig.
3. A jég tágulása, valamint akár enyhe légmozgás vagy hőingás miatt a vízre nehezedő nyomás megnőtt, így egy apró nyíláson át a felszín felé préselődött.
4. A kifolyó víz a hideg, fagypont alatti levegőben rögtön megfagyott, és így rétegről rétegre épült a kiemelkedő jégforma.
5. A belsejében látható mintázat pedig azt jelzi, hogy folyamatos, lassú vízáramlás történt a képződés során.

Az ilyen jégkinövések gyakrabban jelennek meg kis edényekben, vödrökben, vagy lassan, egyenletesen hűlő állóvízen, illetve tiszta, kevés oldott ásványi anyagot tartalmazó vízben.

Borítókép: Murainé Bihari Magdolna

Időjárással kapcsolatban szívesen várjuk képeiteket, sztorijaitokat.

Láttál már valaha ilyen jégnyilat?

◎ Igen

◎ Nem

Szerző: Berceli Balázs
Megjelent: 2025.11.25 12:57