A Szegedi Tudományegyetem geográfusai a szálló por és az úthálózatok összefüggését vizsgálva jutottak arra a meglepő eredményre, hogy a városlakóknak sűrűbb közúthálózat esetén több port kell belélegezniük, míg 

a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegőminőséget.

A levegőben található szálló por, a PM10 (10 mikrométernél kisebb részecskék) tartós belélegzése súlyos egészségkárosodást okozhat. Ezek mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást közel 3000 városi, vidéki és városperemi mérőállomás adataiból. A szegedi kutatók ezen európai adatbázis adatait vetették össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, illetve a mérőpontoktól mért távolsággal. Közismert, hogy a légszennyezettség nő a forgalmas utak mellett. Ami viszont a kutatókat meglepte, hogy a városi mérőpontok 1, míg a vidéki és peremi állomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása. Az autópálya le- és felhajtóknál a legjelentősebb az összefüggés a szálló porral, ahol a járművek a legtöbbször gyorsítanak, lassítanak. Ahol már egyenletes a sebesség, az autópályasűrűségnek nincs kimutatható hatása. Ezzel szemben a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét, mondta el dr. Szilassi Péter docens. A menetszél ventillációs folyosókat képez a városokban, amelynek jótékony hatását, a szálló por koncentrációjának csökkenését a mérőpontoktól akár 3 kilométerre is kimutatták.

A részletes tanulmány az új eredményekkel a MDPI Sustainability, nemzetközi szinten kiváló minősítésű tudományos folyóiratban olvasható.

A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút és vasúthálózat környezetbarát tervezését - írják a Szegedi Tudományegyetem honlapján.

Borítókép: Horváth Zsolt

Szerző: Herrmann Dóra
Megjelent: 2022.09.06 15:48