Nem ez volt az év vihara, mégis szinte minden elképzelhető rekordot megdöntött az Időkép 5 éves történetében. Szombaton negyedmillió ember tájékozódott az Időképen.
Az egész héten tomboló kánikula, magas UV-B sugárzás, túlhevült felszín, vizeink, és a légkörben így felgyülemlett energia kritikus pontra érkezett a hétvége első napján, és nem volt kérdéses, hogy mindez hatalmas zivatarokkal zárul majd itt, a Kárpát-medencében. Mivel szinte minden meteorológia modell, előrejelzés és számítás már több mint egy hete stabilan és pontosan adta a várható extrém eseményeket, több média - televíziók, a nyomtatott sajtó és persze az internetes híroldalak is az év viharáról beszéltek.
Bár minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy optimalizáljuk valamennyi szerverünk erőforrásait, felkészülve a várható hatalmas érdeklődésre, az Időképre érkező nézők elképesztő száma még így is váratlanul érte szerkesztőségünket. Volt olyan időszak, amikor egyetlen óra alatt több mint 45 ezer (!) új látogató keresett fel minket, nem számítva a visszatérőket. Emiatt oldalunk szokszor és sokak számára szinte teljesen elérhetetlen volt, vagy nagyon lassan töltődött be, amiért minden nézőnk elnézését és megértését kérjük. Azok, akik voltak olyan szerencsések, és elérték nyitólapunkat, sosem látott vizualizációkal és több csatornás, élő közvetítések segítségével követhették nyomon az eseményeket.
A rekordok
- Soha ennyien nem voltak még kíváncsiak az élőben közvetített időjárásra a magyar internetes időjárási honlapok történetében. Hivatalos auditálás alapján 2009. július 18-án közel 250 000 egyedi látogató kereste fel oldalunkat. (Medián, Gemius hitelesített statisztikák 246 180, ill. 243 218 egyedi látogató szombaton). Ez körülbelül másfélszerese az alig egy hónapja felállított 150 ezres rekordnak, amikor a Dél-Dunántúlon áthaladó szupercella nyomába eredtünk.
- Soha nem tapasztaltunk még ekkora hőmérséklet-különbséget, és főleg nem ilyen éles átmenetet hazánk egyes tájegységei között. Volt olyan pillanat, amikor több mint 26 °C (!) volt az eltérés a nyugati, illetve az ország keleti tartományai között. A legnagyobb különbség a Kendig-csúcs (Kőszeg) közelében mért 10,u6 fok, ill. a Budapest-Kecskemét-Szeged vonalon több helyen is mért 36,5-37,4 °C között adódott. Ahol a zivatarok első hulláma áthaladt, ott akár 15 fokot is zuhant a hőmérséklet egyetlen óra alatt, 20-30 kilométeren belül. Mindennek megfelelően a Hőtérkép szine egész nap sosem látott, megdöbbentő színekben pompázott, a skála a fagyos, hideget jelentő mélylilától a sötétvörösbe hajló kánikuláig terjedt, elképesztően éles átmenetekkel.
- Soha ennyien nem figyelték még az Időkép TV adását egy adott időpillanatban; A Budapestre érkező vihar élőben közvetített képeit közel 10 000 néző látta egyszerre (9900 a UStream statisztikája szerint). Ez közel kétszerese a mintegy másfél hónapja, a Somogy megyére, ill. Pécsre lecsapó zivatarrendszert közvetítettük szintén élő adásban a Kenesei magaspartról, ill. Balatonboglárról.
- Most először nem egy, hanem legalább 5 élő, nézőink/észlelőink által sugárzott adásból szerkesztettük az Időkép TV adását, a saját közvetítésünkön felül.
- Az Országos Meteorológiai szolgálat piros riasztást adott ki szinte a teljes országra (2 régió kivételével), ami igen ritka (az utóbbi egy évben csupán egy alkalommal, a nagy téli ónos eső napján használták a legmagasabb fokú, hivatalos vészjelzést).
A mellékelt képeken ugyanabban az időpillanatban készült Hőtérképet és széltérképet láthatjuk, amin jól látható a hideg és meleg határ-régiók mentén a szélirány extrém megváltozása is, ahogy a frontot kísérő zivatarlánc áthalad az ország középső része, ill. Budapest felett.A viharzónák vonulása, közép-európai helyzetkép
Talán úgy tűnik, hogy Magyarországon voltak a legnagyobb zivatarok, valójában Horvátországban még erősebb vihar pusztított, melynek sajnos egy magyar halálos áldozata is van az adriai Krk szigeten. Horvátország fölött örvénylett ugyanis a magja annak a hullámzó frontrendszernek, amely ma áthaladt a Kárpát-medencén.
Az első cellák szombat reggel 9 óra körül pattantak ki Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban, 10 óra magasságában érték el Sopront, Kőszeget és több hatérszéli városunkat. Délelőtt 11 és 12 között a Bakonyban hatalmas szupercella fejlődött ki, amihez csatlakoztak a nyugati határszélről érkező vihargócok. Ajkán 3 centiméteres, pingponglabda méretű jég hullott. Ezek együttesen, több hullámban zúdultak a Balatonra, majd Pécsre ill. Székesfehérvárra, valamikor dél és délután 3 között. A fővárost az akkor már vonalba rendeződött zivatarlánc délután 4 óra körül érte el, porviharral, esővel, jégesővel. A legnagyobb széllökést egyébként Pestszentlőrincen mérték az ICI Interaktív Zrt. műszerei, az ottani kifutószél eszerint 112 km/órás volt.
A Duna vonalán áthaladó zivatarok ezután több hullámban söpörtek végig az Alföldön, érintve az Északi-középhegységet és a Tokajban megrendezésre került Hegyalja Fesztivált is. Az országban szerte kidőlt fák, leszakadt felsővezetékek és több felvételen is megörökített azonosítatlan (normál körülményk között nem repülő) tárgyak, vélhetően reklámszatyrok, papírpoharak, könnyen felkapható vegyes, gyorséttermi hulladék jelezték a hidegfront vonulását.
Mennyire volt ez a vihar különleges?
Látva az elképesztő érdeklődést, illetve a média előzetes megnyilvánulásait, sokaknak talán az az illúziója lehet, hogy a július 18-ai események okozója valamiféle szupervihar kellett, hogy legyen. Ez azonban nem igaz, talán csak abban volt különleges, hogy az egész Kárpát-medencén végigvonult, nem csak az ország egyes területein.
Az Időkép-ViharVadász stábja több olyan vihart is végigkövetett - sőt, élőben is közvetített csak az utóbbi 2 hónapban - ahol egyes cellák legalább olyan nagyok és legalább olyan erősek voltak, mint a mostaniak. Téli hó- és viharvadászatunk során például még nagyobb, 120 km/órás széllökések is voltak a Közép-Dunántúlon, a somogy megyei szupercella pedig sokkal extrémebb és veszélyeseb, közel 5 cm-es átmérőjű jeget hozott.
És ha kicsit távolabbra tekintünk vissza, 2004 júniusában egy legalább akkora szupecella találta telibe Budapestet, mint az emlékezetes és tragikus, 3 évvel ezelőtti tűzijáték során. 2004 júniusában nem csak reklámzacskók és egyéb könyű tárgyak, hanem olyan extrém építmének is, mint a mobil-vécék és vitorlák, vagy éppen egy egész bevásárló központ szórakozó terasza (ekkor lett az enyészeté a T-Mobile hatalmas, Budapest felett köröző léghajója, és a Westend City Center égi kilátója is).
Extrémebbé vált az időjárás?
Ezt a kérdést sokadszorra tesszük fel az Időkép cikksorozatában, és a válasz - bár minden egyes alkalommal formálódik - lényegében ugyanaz. Ha a globális felmelegedés ténye igaz, és az valóban úgy hat a Kárpát-medencére, ahogy a sokszor cáfolt, és legalább annyiszor újra megerősített tanulmányok jelzik, akkor ennek a folyamatnak valóban lehetnek extrém mellékhatásai.
A rengeteg különleges eseményt, aminek az elmúlt hónapokban tanúi lehettünk - gondoljunk csak a 40-nél is több tubára, illetve az Adácsi tornádóra - okozhatták ezek a kezdeti, klímaváltozással összefüggő légköri jelenségek, legalábbis részben. De minimum ekkora szerepe vana médiának, illetve annak is, hogy egyre többen édeklődnek a korábban csak üres és felszínes fecsegésnek tartott társalgási témának, amit úgy hívunk, hogy időjárás.
Bármi is az igazság, az Időkép-ViharVadász csapat stábja, szerkesztősége és közvetítői itt lesznek, hogy mindezt élőben megosszák Önökkel.
Köszönjük a rengeteg fényképet, videót, észlelőinktől bejövő élő közvetítést és persze nézőink kitüntető figyelmét, és reméljük, legközelebb könnyebben elérhetően, még színvonalasabban tudjuk majd tájékoztatni Önöket, bármi is történjen éppen.
2009. július 18.
Az Időkép szerkesztőségeA rekordok
- Soha ennyien nem voltak még kíváncsiak az élőben közvetített időjárásra a magyar internetes időjárási honlapok történetében. Hivatalos auditálás alapján 2009. július 18-án közel 250 000 egyedi látogató kereste fel oldalunkat. (Medián, Gemius hitelesített statisztikák 246 180, ill. 243 218 egyedi látogató szombaton). Ez körülbelül másfélszerese az alig egy hónapja felállított 150 ezres rekordnak, amikor a Dél-Dunántúlon áthaladó szupercella nyomába eredtünk.
- Soha nem tapasztaltunk még ekkora hőmérséklet-különbséget, és főleg nem ilyen éles átmenetet hazánk egyes tájegységei között. Volt olyan pillanat, amikor több mint 26 °C (!) volt az eltérés a nyugati, illetve az ország keleti tartományai között. A legnagyobb különbség a Kendig-csúcs (Kőszeg) közelében mért 10,u6 fok, ill. a Budapest-Kecskemét-Szeged vonalon több helyen is mért 36,5-37,4 °C között adódott. Ahol a zivatarok első hulláma áthaladt, ott akár 15 fokot is zuhant a hőmérséklet egyetlen óra alatt, 20-30 kilométeren belül. Mindennek megfelelően a Hőtérkép szine egész nap sosem látott, megdöbbentő színekben pompázott, a skála a fagyos, hideget jelentő mélylilától a sötétvörösbe hajló kánikuláig terjedt, elképesztően éles átmenetekkel.
- Soha ennyien nem figyelték még az Időkép TV adását egy adott időpillanatban; A Budapestre érkező vihar élőben közvetített képeit közel 10 000 néző látta egyszerre (9900 a UStream statisztikája szerint). Ez közel kétszerese a mintegy másfél hónapja, a Somogy megyére, ill. Pécsre lecsapó zivatarrendszert közvetítettük szintén élő adásban a Kenesei magaspartról, ill. Balatonboglárról.
- Most először nem egy, hanem legalább 5 élő, nézőink/észlelőink által sugárzott adásból szerkesztettük az Időkép TV adását, a saját közvetítésünkön felül.
- Az Országos Meteorológiai szolgálat piros riasztást adott ki szinte a teljes országra (2 régió kivételével), ami igen ritka (az utóbbi egy évben csupán egy alkalommal, a nagy téli ónos eső napján használták a legmagasabb fokú, hivatalos vészjelzést).
A mellékelt képeken ugyanabban az időpillanatban készült Hőtérképet és széltérképet láthatjuk, amin jól látható a hideg és meleg határ-régiók mentén a szélirány extrém megváltozása is, ahogy a frontot kísérő zivatarlánc áthalad az ország középső része, ill. Budapest felett.A viharzónák vonulása, közép-európai helyzetkép
Talán úgy tűnik, hogy Magyarországon voltak a legnagyobb zivatarok, valójában Horvátországban még erősebb vihar pusztított, melynek sajnos egy magyar halálos áldozata is van az adriai Krk szigeten. Horvátország fölött örvénylett ugyanis a magja annak a hullámzó frontrendszernek, amely ma áthaladt a Kárpát-medencén.
Az első cellák szombat reggel 9 óra körül pattantak ki Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban, 10 óra magasságában érték el Sopront, Kőszeget és több hatérszéli városunkat. Délelőtt 11 és 12 között a Bakonyban hatalmas szupercella fejlődött ki, amihez csatlakoztak a nyugati határszélről érkező vihargócok. Ajkán 3 centiméteres, pingponglabda méretű jég hullott. Ezek együttesen, több hullámban zúdultak a Balatonra, majd Pécsre ill. Székesfehérvárra, valamikor dél és délután 3 között. A fővárost az akkor már vonalba rendeződött zivatarlánc délután 4 óra körül érte el, porviharral, esővel, jégesővel. A legnagyobb széllökést egyébként Pestszentlőrincen mérték az ICI Interaktív Zrt. műszerei, az ottani kifutószél eszerint 112 km/órás volt.
A Duna vonalán áthaladó zivatarok ezután több hullámban söpörtek végig az Alföldön, érintve az Északi-középhegységet és a Tokajban megrendezésre került Hegyalja Fesztivált is. Az országban szerte kidőlt fák, leszakadt felsővezetékek és több felvételen is megörökített azonosítatlan (normál körülményk között nem repülő) tárgyak, vélhetően reklámszatyrok, papírpoharak, könnyen felkapható vegyes, gyorséttermi hulladék jelezték a hidegfront vonulását.
Mennyire volt ez a vihar különleges?
Látva az elképesztő érdeklődést, illetve a média előzetes megnyilvánulásait, sokaknak talán az az illúziója lehet, hogy a július 18-ai események okozója valamiféle szupervihar kellett, hogy legyen. Ez azonban nem igaz, talán csak abban volt különleges, hogy az egész Kárpát-medencén végigvonult, nem csak az ország egyes területein.
Az Időkép-ViharVadász stábja több olyan vihart is végigkövetett - sőt, élőben is közvetített csak az utóbbi 2 hónapban - ahol egyes cellák legalább olyan nagyok és legalább olyan erősek voltak, mint a mostaniak. Téli hó- és viharvadászatunk során például még nagyobb, 120 km/órás széllökések is voltak a Közép-Dunántúlon, a somogy megyei szupercella pedig sokkal extrémebb és veszélyeseb, közel 5 cm-es átmérőjű jeget hozott.
És ha kicsit távolabbra tekintünk vissza, 2004 júniusában egy legalább akkora szupecella találta telibe Budapestet, mint az emlékezetes és tragikus, 3 évvel ezelőtti tűzijáték során. 2004 júniusában nem csak reklámzacskók és egyéb könyű tárgyak, hanem olyan extrém építmének is, mint a mobil-vécék és vitorlák, vagy éppen egy egész bevásárló központ szórakozó terasza (ekkor lett az enyészeté a T-Mobile hatalmas, Budapest felett köröző léghajója, és a Westend City Center égi kilátója is).
Extrémebbé vált az időjárás?
Ezt a kérdést sokadszorra tesszük fel az Időkép cikksorozatában, és a válasz - bár minden egyes alkalommal formálódik - lényegében ugyanaz. Ha a globális felmelegedés ténye igaz, és az valóban úgy hat a Kárpát-medencére, ahogy a sokszor cáfolt, és legalább annyiszor újra megerősített tanulmányok jelzik, akkor ennek a folyamatnak valóban lehetnek extrém mellékhatásai.
A rengeteg különleges eseményt, aminek az elmúlt hónapokban tanúi lehettünk - gondoljunk csak a 40-nél is több tubára, illetve az Adácsi tornádóra - okozhatták ezek a kezdeti, klímaváltozással összefüggő légköri jelenségek, legalábbis részben. De minimum ekkora szerepe vana médiának, illetve annak is, hogy egyre többen édeklődnek a korábban csak üres és felszínes fecsegésnek tartott társalgási témának, amit úgy hívunk, hogy időjárás.
Bármi is az igazság, az Időkép-ViharVadász csapat stábja, szerkesztősége és közvetítői itt lesznek, hogy mindezt élőben megosszák Önökkel.
Köszönjük a rengeteg fényképet, videót, észlelőinktől bejövő élő közvetítést és persze nézőink kitüntető figyelmét, és reméljük, legközelebb könnyebben elérhetően, még színvonalasabban tudjuk majd tájékoztatni Önöket, bármi is történjen éppen.
2009. július 18.
Az Időkép szerkesztősége