A NASA kutatói 6 évvel ezelõtt, 2002-ben bocsátották fel az RHESSI szondát, mellyel elsõdleges céljuk a napkitörések részletesebb megismerése volt. A mûszer igen nagy pontosságú felvételeket készít azonban a Napról, így lehetõségük nyílt arra is, hogy az eddiginél jóval precízebb képet kapjanak az égitest formájáról. A röntgen- és a gammasugárzás tartományában végzett mérésekbõl kiderült, hogy a Nap nem tökéletes gömb alakú, hanem alul-felül egy kicsit megnyomott gömbforma. Az egyenlítõje tehát nagyobb sugarú, mint a középpontja és a sarkok közti távolság. „A tökéletlenség nagyon kicsi: 11 milli-szögmásodperc, ami arányaiban nagyjából egy emberi hajszál vastagságának felel meg egy mérföldrõl nézve” - érzékeltette a nagyságrendet a Science Express szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzõje. Egy tíznapos periódus alatt olyan pulzálást rögzítettek a RHESSI mûszerei, ami alatt nagyjából 6 km-rel csökkent, illetve nõtt a Nap sugara. Ez persze minimális a Nap 700 000 kilométeres sugarához képest, a NASA kutató szerint azonban az ezzel járó gravitációs változás érezhetõ változásokat okozhat a közeli égitestek, például a Merkúr pályájában. Forrás: NASA, Science Express

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2008.10.06 18:09