Április 29-én a Kárpát-medencében egy magassági gerinc biztosította a napos, meleg időjárást. Hazánk területén délies áramlás volt jellemző, ami további meleg levegőt szállított térségünkbe, így országszerte nyárias hőmérsékletek voltak jellemzőek, sőt 31,4 fokkal a napi melegrekord is megdőlt.
Milyen légköri feltételek voltak a zivatarok kialakulásához?
A felszín közeli légréteg erős felmelegedése következtében instabilizálódott felettünk a légkör, mivel a magasban (a középső troposzférában, kb. 3000 méteres magasságban) hidegebb (5-6 fokkal) levegő foglalt helyet. Emellett pedig nagy mennyiségű energia (CAPE) is felhalmozódott a légkörben (1500-2000 J/kg).
Mindezek jó táptalajt biztosítottak a konvektív jelenségek, vagyis a zivatarok kialakulása számára, de az instabilitás és az energia mellett szükség volt még megfelelő mennyiségű nedvességre és a cellák kipattanásához szükséges kényszerhatásra is. Nos, nedvesség szempontjából már nem volt ilyen rózsás a helyzet. Az alsó 3 kilométeres légréteg az ország legnagyobb részén meglehetősen száraz volt. Zivatarok kialakulásához alkalmas nedvesség leginkább a középső és északi tájakon állt rendelkezésre. Ugyanezeken a tájakon az emeléshez szükséges kényszert biztosító konvergencia (összeáramlási) zónák is jelen voltak.
Ezek alapján a középső és északi országrészeken adódtak a legjobb feltételek a zivatarok kialakulására.
Mi lett belőle?
Már az éjszakai órákban kialakultak záporok, zivatarok a Duna-Tisza közén és északon.
Éjszakai villámok Cegléden. Nikoali fotója, köszönjük!
Ezt követően a reggeli, délelőtti órákban egy nyugodtabb periódus következett. Csak északkeleten volt egy-egy kisebb zápor, zivatar cella. Délután azonban, amikor a légkörben lévő energiamennyiség elérte csúcspontját és a megfelelő emelési kényszer is rendelkezésre állt kialakult az első zivatar a Velencei-tó környékén.
Az első cella kifejlett állapotában Csőgör Zsolt által üzemeltetett szabadbattyáni kameránk képén
Már ezt a zivatart is körülbelül cseresznye nagyságú jégeső kísérte:
Molzol81 fotója Válról, köszönjük!
Innentől kezdve pedig sorra pattantak ki az újabb zivatarcellák, kezdetben a fővárostól nyugatra, majd később attól keletre is. Budapestről nézve szinte minden irányban zivatarok voltak.
Vasárnapi Budapest környéki radarképünk 17 óra után
A zivatarokra jellemző volt, hogy hatalmas üllőt növesztettek, ami arra utalt, hogy erős feláramlások dolgoznak a zivatarfelhőn belül, köszönhetően a légkörben lévő nagy mennyiségű energiának. Ezek az összeérő üllők hamarosan egész Budapestet befedték:
A műholdképen jól megjelenik az éledező konvergencia vonal a Duna-Tisza közén
A kora esti órákban a nedvességi viszonyok kedvezőbbé válásával a Duna-Tisza közén is beindultak az események. Egy határozott konvergencia vonal mentén erős zivatarcellák kezdtek kialakulni.
A kora esti órákban berobbanó légkör
Miért alakult ki jégeső?
A zivatarfelhők fejlettségét jól mutatja, hogy magasságuk néhol elérte a 14-15 km-es magasságot, radar reflektivitásuk pedig a 65-70 dBz-s értékeket.
A Duna-Tisza közén kialakult zivatarok fejlett üllője Pécsről is szépen látszott. KBeatrix fotója, köszönjük!
Ilyen fejlettségű zivataroknál komoly esélye van a jégeső kialakulásának, és ez sajnos ezúttal is bekövetkezett. Ezek a cellák okoztak komoly jégesőt Pest megye több településén, melyet nagy méretű, helyenként dió és golflabda nagyságú jégszemek jellemeztek. Ekkora jégszemek már súlyos károkat tudnak okozni.
Jégsávok Dabas környékéről. Lakosbarbara fotója, köszönjük!
Radartérképünkön az esti órákban nagy szemű jégesőt produkáló cellák. A Ribai Róbert (Kisnémedi), Zkata (Bag) és Miraah (Dabas) észlelőink által beküldött fotók pedig jól mutatják be, hogy hol, mekkora méretű jégszemeket hagyotak maguk után a zivatarok. Köszönjük a látványos fotókat!
A nagyméretű jégeső kialakulásának kedvezett a száraz légkör, a jégképződésben részt vevő kevés kondenzációs mag, valamint a zivatarokon belüli erős feláramlás is. Utóbbi lehetővé tette, hogy a jégszemek minél több időt töltsenek a zivatarfelhők magasabb, 0 fok alatti régiójában. Ezalatt az idő alatt voltak képesek ekkorrára hízni.
A jégesőt heves felhőszakadás is kísérte, Őrbottyán környéki automatánk rövid idő alatt 25 milliméternyi csapadékot mért, de néhol akár ettől több is eshetett.
Piszter Ibolya fotója az esti, Gödöllő környéki felhőszakadásról. Köszönjük!
Érdekesség
Bár heves zivatarokról van szó, szupercellás zivatar azúttal nem alakult ki. Ennek oka, hogy nem volt túl nagy a szélnyírás mértéke. Valamivel magasabb szélnyírási értékek (10-14 m/s) az északi tájakon mutatkoztak. Bár Veresegyház és Csomád környékén megjelent egy-egy forgó mozgást mutató felhőtorony, de komolyabb szupercellás struktúráról nem érkezett észlelés. A nap folyamán kialakult zivatarok döntő mértékben ún. multicellás zivatarokhoz sorolhatók.
Rippel Erik fotója, köszönjük!
Casity fotója Csomádról, köszönjük!
Ivanmari fotója Veresegyháztól, köszönjük!
Késő estére aztán lassan megnyugodott a légkör, lecsendesedtek a zivatarok.
Niianina fotója, köszönjük!
Borítókép: Rippel Erik
Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2018.05.01 16:43