A majdnem felhőmentes délelőttöt követően szinte a semmiből alakultak ki a nap első zivatarai a Mecsek térségében. A zivatarokat erős szél, néhol apró szemű jégeső is kísérte. Mindez jó példája annak, mennyire meghatározóak tudnak lenni a helyi adottságok a zivatarok szempontjából.

Jelen esetben is a Mecsek, mint orográfiai akadály játszott fontos szerepet abban, hogy a meleg levegő felfelé kezdjen el mozogni. Az emelkedő levegő elérve harmatpontját (azt a hőmérsékletet, amelyen a levegőben lévő nedvesség kicsapódik) gomolyfelhőket hozott létre, melyek továbbfejlődéséből zivatarfelhők alakultak ki.

Magyarszéken elhelyezett webkameránk tökéletes szögből rögzitette az eseményeket:

Üzemeltető: Magyarszék Önkormányzat

Jól megjelenik a zivatarfelhő beáramlási és leáramlási zónája

A helyi jellegű zivatarokra jellemző a lassú mozgás, szinte egy helyben vagy legalábbis egy kis területen fejtik ki hatásukat. Emiatt az adott térségben jelentős csapadékmennyiség is lehullhat, mely villámárvizeket okozhat.

Hazánkban gyakran látni példákat az ilyen típusú záporokra, zivatarokra, melyek főként hegyvidéki területeinken jelennek meg. Ilyenkor vagy maguk a hegyvonulatok, hegyek, dombok lejtőin (luv oldalán) kényszerül magasba emelkedni a meleg, nedves levegő, vagy a domborzat által kialakított szélcsatornák egymásba torkollása hoz létre összeáramlási zónákat (konvergencia vonalakat).

Csopi13 fotója Siklósról, köszönjük!

A helyi zivatarok előrejelzése az esetek nagy részében nem egyszerű feladat, mivel még a legnagyobb felbontású, regionális időjárási modellek sem képesek teljes mértékben figyelembe venni a helyi földrajzi adottságokat. Pedig pont ezek az adottságok játszanak kulcsszerepet egy-egy ilyen típusú zivatar kialakulásában.

Borítókép: Magyarszék Önkormányzat

Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2018.08.19 14:42