Atacama Expedíció

Vajon miért indult már több magyar expedíció is a 6893 méter magas Ojos del Salado óriásvulkánra? Indul sorozatunk.

Vajon melyik a Föld legmagasabb vulkánja? És miért kapaszkodik föl rá egy magyar csapat? Újra és újra. Ráadásul olyan helyszínen, amelynél alig van szélsőségesebb földi környezet. Miért ásnak fagyoskodva mérőműszereket a száraz törmelékbe – még jóval 6000 méter fölött is?

2014 februárjában folytatja magashegyi munkáját a Földgömb Atacama Klímamonitoring Expedíció, melyről az Időképen is napról napra követhetjük majd az eseményeket, hála Heiling Zsoltnak és A Földgömb magazin csapatának, melyet ezúton is külön köszönünk!

Expedíció: új tudományos eredményekkel-ismeretekkel kecsegtető feltáró munka, amely távoli, nehezen megközelíthető helyszínen zajlik, olyan terepen, ahol nincsenek „helyiek”, ahol az előrejutás, a létfenntartás és a munkavégzés külön-külön is komoly kihívás.

Ojos del Salado: a Föld legmagasabb vulkánja. Ám az Andokban, a chilei-argentin határon emelkedő 6893 m-es hegy nem elsősorban ezért különleges: éghajlatát, időjárási jelenségeit, domborzatát és környezetét tekintve is bolygónk egyik legextrémebb helyszíne. Hideg, szeles, száraz terep, magashegyi kősivatag és sziklás tundra. Egy szunnyadó óriástűzhányó jégsapka, gleccserek, folyók nélkül. Ahol azonban a kőtörmelék a felszín alatt jégcementbe fagyott, a felszínen pedig a szél kavicsból emel dűnesorokat, 6000 méteren homok polírozza bőrünket, a sziklák között viszont 2-3 méteres, hegyes, kemény csonthótűk ezrei emelkednek…

A 6893 m magas Ojos del Salado óriástűzhányó

Földgömb Atacama Klímamonitoring Expedíció: a legközelebbi településtől 250 km-re fekvő, a Puna de Atacama lakatlan fennsíkjából kiemelkedő és csak terepjáróval megközelíthető Ojos del Salado felszín alatti jégjelenlétét és környezetváltozását elemző vállalkozás. Hosszú távú vizsgálatsorozat, a Föld legmagasabban zajló örökfagy-monitoringja. Részletek itt.

S hogy miért magassági listavezető hegyünk? Az ecuadori Chimborazo 6267 m-es magasságával pl. minden más földi kiemelkedésnél távolabb van bolygónk középpontjától (mivel az Egyenlítő közelében emelkedik, és a Föld É-D-i irányban kellően lapult), hogy ez a vulkán is rekorder lehessen. A Hawaii-szigetek Mauna Kea óriási óriástűzhányója pedig meghaladja a 9000 méteres magasságot, ám ennek több mint fele az óceán alatt van, hisz e nagy pajzsvulkán a tenger fenekéről emelkedik ki. Ám az Ojos del Salado minden társánál nagyobb tengerszint fölötti magasságot ér el - számol be A Földgömb magazin.

Mindentől távol, embertelen, lakhatatlan táj fölött uralkodnak a Puna de Atacama szél- és fagymarta, száraz, szunnyadó vulkánóriásai. Igazi szélsőséges környezetben járunk. E hegyi sivatag évente 100 mm-nél is kevesebb csapadékot kap, esőt még nem észleltek a hegyen. A vulkánóriások időnként ugyan behavazódnak, de a hótakaró nem hízlal gleccsereket, sőt állandó vízfolyásokat sem táplál az olvadás során. A nedvesség gyorsan elpárolog, így hasznosíthatatlan a növények számára. Hírmondójuk is alig akad ezen a tájon. Állandó ivóvízforrást pedig több mint 200 km távolságra lelhetünk…

Az Atacama-táborhely (5220 m) a terepjárók számára a végállomás. Előtérben a rozzant hegyimentő-konténer, messze a háttérben az 5897 m-es Cerro Mulas Muertas (A halott öszvérek hegye)

A hóhatár magasabban húzódik, mint maguk a hegyek, minden lejtőt felaprózódott sziklák törmeléke borít, de még 6000 méteren is inkább homokot hord a szél, mint havat. Arcunkat polírozza, az állandó, viharosan erős szélben átpréselődik a síszemüveg szivacsán és persze a sátor szúnyoghálóján is. Sivatagi környezet itt kapaszkodik a legmagasabbra bolygónkon.

Ráadásul a járművek is. A korábbi években a Dakar rali is keresztülhaladt itt a tűzhányók lábánál, 4200-4600 méteren, de már ez a magasság is túl sok volt a mezőnynek: akklimatizáció híján nem rendezhettek fönt futamokat, csak Andok-átkelési útvonalként jártak erre. Ám járműnyomok mindig vannak. Az átlagos terepjárók 5300 m-ig tudnak kapaszkodni. E fölött viszont nem bírnak a mély homokos és változóan kősivatagos aljzattal. Ugyan a kavicsos homokba mélyülő lábnyomokat könnyen eltünteti a szél, de a gépnyomokkal rövid távon nem bír.

Jéghideg homokvihar a vulkán alsó lejtőjén, 5400 méteren. Akár a Marson is lehetnénk: körülöttünk csak sziklák, kőtörmelék és homok, ivóvíz pedig sehol

A legmagasabbra kapaszkodókat bulldózer alakította ki, amikor a 80-as évek közepén az Ojos del Salado tetőszintjén lezuhant egy helikopter, és a maradványok begyűjtésére igyekvők egyetlen esélye a földgyalus felmenetel volt, legalábbis 5900 méterig. Ezen az úton viszont két, vas szántalpakra szerelt konténert is fel lehetett vonszolni a magasba, így született az 5830 m-en álló Tejos-tábor épülete - írja A Földgömb magazin csapata.

Jobbra: A Tejos-tábor konténere, háttérben, 1000 méterrel magasabban, a főcsúcsot is hordozó kráterperem emelkedik

És az oda vezető utat használta 2007-ben a máig érvényes autós magassági rekord párosa: a chilei sofőrök kicsiny Suzuki dzsipje nagy ballonkerekekkel kapaszkodva, óriási szerencsével 6688 méterig jutott (az ő keréknyomaik persze nem látszanak már). A laza törmelékben lefelé ereszkedve viszont jókora ekét eresztettek ki hátulról, így fékezve a csúszó járművet… Motorral egyelőre nem sikerült még idáig kapaszkodni. 2012-ben 6300 m fölé jutott egy csapat, ez a világrekord, ám ők csörlőket is használtak fölfelé menet (hárman egy motort cipeltek).

2008: még csak ismerkedünk a helyszínnel. Felmászunk a 6067 m-es Vicuna-vulkánra, onnan szemléljük az Ojos del Salado hatalmas tömbjét.

A 4350 m-en fekvő Laguna Verde, vulkánok övezte, sós tó. A csapadékosabb éghajlatú időszakokban a tó mélyebb, vízfelülete nagyobb kiterjedésű volt, erről tanúskodnak a part menti hullámmarta teraszok. A tómeder sókiválásos szegélyén meleg források fakadnak, és bár a hidegben kifejezetten kellemes a sekély, 38 fokos medencékben üldögélni, a legközelebbi ivóvízbeszerző hely 250 km-re található

2010: az Ojos del Salado csúcsának elérése (ez évente kb. 80 embernek sikerül). Elképesztő terep vesz körül. Mintha a Marson járnánk: finomra aprózódott kőtörmelék fedi a tájat, nagyobb, magányos sziklák hevernek szanaszét, homokleplek terpeszkednek. Ráadásul jókora homokfodrok, hosszú dűnemezők is hullámoznak körülöttünk. Minden irányban hatalmas, 6000 méternél magasabb vulkáni kúpok emelkednek: a Három kereszt, a Halott öszvér hegye, a Halál hegye.

Szerencsére a mi tűzhányónk neve csak ennyi: A sós vidék szemei. Szemmel is tartjuk a hegyet: kitörésétől nem kell ugyan félni, már vagy egy évezrede szunnyad, ráadásul a nagyobb lávafolyásai és utolsó nagyobb robbanásos kitörései kb. 30 ezer éve zajlottak. Eső és mállás híján azonban minden forma rendkívül ép, éles, frissnek tűnő.

Balra: A 2010-es csúcstámadás: első magyar mászóként hódította meg az Eupolisz és A Földgömb csapatának 4 tagja az Ojos del Salado 6893 méteres csúcsát

Mintha csak mostanában kígyóztak volna le a lávaárak a hegyoldalakon, nőtt volna tucatnyi mellékkráter a lejtőkre. És a csúcsra tartók időnként kénfeltörések szagát érzik…

Fönt rendkívül erős szél fogad és -20 C fok alatti nyárközepi hőmérséklet, de már világos, hogy a helyszín kiváló lehetőséget teremt a hosszú távú vizsgálatokra. E szélsőséges környezet jó indikátora lehet a felmelegedés okozta változások mérésének.

2012: a hegy beműszerezése és a legkülönlegesebb magashegyi sivatagi folyamatok vizsgálata. Elsősorban a fagyott aljzat helyzetére, viselkedésére vagyunk kíváncsiak, hiszen ennek átalakulása a klímaingadozás okozta melegedés egyik legbeszédesebb jele. 4200 métertől 6890 méterig a legjellegzetesebb magassági lépcsőkre telepítünk hőmérsékleti adatgyűjtőket, mégpedig a felszín alá több szintben.

A 2012-es út már tudományos kutatóexpedíció. Legfontosabb feladat a műszerek telepítése 4 magassági szinten

2014: Ásunk, kalapálunk, bontunk, kaparunk, merítünk, fúrunk, mérünk, gyűjtünk, térképezünk. Mi a helyzet az örökfaggyal, milyen hosszúak az olvadási és fagyási időszakok, milyen a hőmérséklet járása? És ha már jeges aljzatú sivatag: milyen következményekkel jár a fagy felengedése, hogyan változik meg a sivatag határa, mi lesz az olvadékvíz sorsa, hogyan alakulhatnak ki tavak – a Földön a legmagasabb helyzetben? Mit köszönhetünk a viharos szélnek, s mit a vulkáni működésnek? (…folytatás következik)

Február 3-tól kövesse napról napra a 4 hetes expedíció tevékenységét itt, az időkép oldalán, vagy az expedíció honlapján: atacama.expedicio.eu

Az expedíció szervezője A Földgömb magazin. A felvételek kattintva nagyíthatóak!

Az expedíció támogatói az Eupolisz Utazási Iroda, az STA Utazási Iroda, a Fjällräven, a The North Face, C+D Automatika Kft.

Szerző: A Földgömb magazin
Megjelent: 2014.01.17 12:46


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

20 kilométer magas hamufelhő és több ezer villám követte Ruang vulkán kitörését
Sarki fény alatt bugyog a láva Izlandon
Kitört egy vulkán Japánban, még a villámok is csapkodtak a hamufelhőben