Emiatt volt piros riasztás az ónos esőre

A szegedi rádiószondás felszállás alapján elemezzük az ónos eső meteorológiai hátterét.

Az elmúlt évek egyik legkomolyabb ónos esős helyzete sújtotta karácsony másnapján és hétfőn a déli, délkeleti országrészt. A vastag jégpáncél súlya alatt fák dőltek ki, ágak törtek le, akadozott az áramellátás. A tűzoltókat is több száz esetben riasztották, főként Csongrád-Csanád megyében.

Mi okozta a több órán át tartó ónos esőt?

Karácsony első napján még enyhe időben volt részünk, a csúcshőmérséklet többfelé a 10 fokot is meghaladta. Észak, északkelet felől viszont már napközben megkezdődött a hideg, fagyos levegő visszaszivárgása, főként a talaj közeli légrétegekben, így vasárnap hajnalra szinte az egész országban fagypont alá csökkent a hőmérséklet. A magasabb szinteken a déli országrészben viszont nem teljesedett ki a lehűlés, nagyjából 400 és 1300 méteres magasság között pozitív maradt a hőmérséklet, amely tartósan fenn is maradt.

Az alsó 5 km-es légrétegre vetítve:

Adatok forrása: University of Wyoming

Ebben a kb. 800-900 méter vastag, pozitív hőmérsékletű légrétegben folyékonnyá vált a hulló csapadék halmazállapota, amely a fagyos talajra érve szinte azonnal megfagyott. Mivel az ónos eső több órán keresztül tartott, így a legmagasabb fokú, piros riasztás kiadására került sor, mind vasárnap, mind pedig hétfőn. 

Szerző: Időkép
Megjelent: 2021.12.28 14:32


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Megyünk a fagyos ködbe
Ónos eső esett északon és a Tiszánál
Vékony jégréteg alakult ki a kedd hajnali ónos eső után