A 86-87-es tél

1987 januárjából a napokig tartó havazás mellett hatalmas hótorlaszokra, a Duna 60-80 %-át borító 6-8 cm-es jegére is emlékezhetünk.

Az elmúlt hétvégén, 2010. január 30-án és 31-én a főváros térségében, Nógrád megyében és északkeleten is jelentős mennyiségű hó hullott. A helyenként 30-40 cm-es hóvastagság láttán sokakban felmerült, hogy mikor esett utoljára ennyi hó, ám korábbi cikkünkből többen hiányoltak egy sokak által emlegetett, emlékezetes esetet, méghozzá az 1986-87-es telet.

Ahogyan idén januárban, 1987. elején is felhalmozódtak térségünk fölött a sarkvidékről érkező, hideg légtömegek. Észak-Európában, a Skandináv államokban évszázados hidegrekordok dőltek meg. A hideg levegő egy gyengébb hulláma már január 8-án megközelítette a Kárpátok koszorúját, ám a hegyvonulat átmenetileg lelassította annak mozgását.

Közben középpontjával a Genovai-öböl felett egy nagy kiterjedésű ciklon helyezkedett el, melynek előoldalán dél-délkelet felől enyhe, nagy nedvességtartalmú levegő áramlott a Kárpát-medence fölé, s e kétfajta légtömeg keveredése éppen hazánk fölött zajlott le.

1987. január 10-én este már szinte az egész országra kiterjedt a havazás, és ez megszakítás nélkül folytatódott is 36-48 órán keresztül.

Az észak-északnyugat felől beözönlő hideg és a dél-délkelet felől beáramló enyhe levegő keveredése január 11-én gyakorlatilag egy önálló kis ciklont hozott létre. A hideg levegő betörését heves szélviharok kísérték, a széllökések sebessége átlagosan 60-80 km/h-s volt, ám a Kisalföldön 100 km/h-t meghaladó lökéseket is mértek. A szél országszerte nagy hóakadályokat épített, illetve erős hófúvások nehezítették a közlekedést.

Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20-40 cm-es, a magasabban fekvő területeket még ennél is vastagabb hótakaró borította. A Kárpát-medence felett átmenetileg egy gyenge magasnyomású képződmény alakult ki, de ezt újból ciklontevékenység követte: az újabb havazásos időszakban ismét megerősödött a légmozgás, mely megint hófúvásokat eredményezett.

A több napos, országos havazást követeően 1987. január 16-án reggel a hegyvidékeken 50-77 cm közötti, míg a síkvidékeken átlagosan 20 és 50 cm közötti hótakarót mértek.

Még egy dolog miatt emlékezetes lehet számunkra ez a néhány nap: január 12-én és 13-án ugyanis mind minimum, mind maximum hőmérsékletekben évszázados rekordok dőltek meg. Budapesten például kora délutánra is csak -16.7 fokig emelkedett a hőmérők higanyszála.

1987. január 14-én a Tiszán 15-20 cm-es volt a jég, míg a Duna víztükrének 60-80%-át 6-8 cm-es jég borította; Linz és Passau között leállt a hajóforgalom.

Minthogy 1987-ben még nem a digitális kamerák és az internet fénykorát éltük, egyetlen fotót sem találtunk az esetről. Örömmel vennénk tehát, ha az akkori hóhelyzetet ábrázoló, bedigitalizált fotókkal, képekkel rendelkező Olvasóink, Észlelőink esetleg eljuttatnák azokat szerkesztőségünkbe (shop@idokep.hu), vagy feltöltenék a képtárba! Előre is köszönjük segítségüket!

Időközben befutottak az első fotók szerkesztőségünkbe, melyeket Horváth Tibornak köszönhetünk! A képek a fővárostól északra, Gödön készültek, a nagy mennyiségű hó a már-már elcsépeltnek tűnő hóember mellett hómozdony és hóhajó építésére is lehetőséget nyújtott (középen)! :)

A bal oldali képet Déri László küldte nekünk Fonyódról, míg a legelső, fenti képet Bognár Sándor rögzítette Győrben. Köszönjük!

Forrás: Légkör (1987/2), Havi és napi időjárás-jelentések és összefoglalók (OMSZ)

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2010.02.05 12:40


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Mediterrán ciklon okoz havazást az Alpokban és az Appenninekben
Vajon látjuk majd az év negyedik teliholdját?
Makacskodik a tél a hegyekben