Magyar idő szerint március 20-án, 4 óra 49 perckor esedékes a napéjegyenlőség, azaz ekkor delel merőlegesen az Egyenlítő felett a Nap.

Ezen dátumtól kezdve a Föld fokozatosan az északi felét fordítja a Nap felé. Pénteken viszont a két félteke még egyenlően kapja a megvilágítást a Naptól.

A napéjegyenlőség különböző dátumokra csúszkálása a naptári és "szoláris év" hosszának eltérésén kívül a gregorián naptár pontatlanságának, illetve a szökőévnek tudható be. Szökőévekben esik korábbra a csillagászatilag esemény, majd évente későbbre tolódik. Az így kiszámolt dátumok szerint 2047-ig március 20-án lesz napéjegyenlőség, 2048-ban pedig már március 19-ére esik ugyanezen jeles nap. A legközelebbi március 21-ei napéjegyenlőség 2102-ben lesz esedékes. Az idei időpont rendkívül korainak számít, utoljára

124 évvel ezelőtt esett ennél korábbra.

Csillagászati szempontból ennek nincs jelentősége, ilyenkor nem történik semmi különös az égen, inkább meteorológiailag és a húsvét kijelölése miatt fontos - mondta korábban az InfóRádiónak Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Érdekesség, hogy a csillagászati napéjegyenlőség kifejezés, definíció szerint, a Nap középpontjára vonatkozik, az égitest "széle" azonban reggel ennél hamarabb, este később hagyja el a horizontot. Fénye pedig, a légkörből való szóródásnak köszönhetően, ennél is korábban világítja be a félgömböt. Így lehetséges, hogy a nappal ilyenkor már 26 perccel hosszabb az éjszakánál. A nappalok és éjjelek egyezése csak a déli és északi félteke napszakjainak hosszát tekintve jön létre.

Idén nem hoz tartós tavaszias időjárást a csillagászati tavasz, szombattól jelentős lehűlés érkezik.

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2020.03.18 15:16