A 2010-es évek végéhez közeledve megpróbáltuk csokorba szedni az elmúlt 10 év 10 legemlékezetesebb időjárási eseményét. Nem volt könnyű feladat, hiszen szám szerint jóval több izgalmas időjárási helyzet fordult elő a 2010 és 2019 közötti időszakban.

2010 igen gazdag volt időjárási eseményekben. Gondoljunk csak a májusi nagy esőzésekre, a nyári viharokra vagy éppen a november végi-december eleji dunántúli nagy havazásokra.

1. Június közepi viharok 2010-ben

Június közepén többször is heves viharok sújtották az országot. A hónap 14. napján a nyugati tájak kivételével zivatarrendszerek vonultak nyugatról keleti irányba. A zivatarokat többfelé felhőszakadás, 5-6 centis jég kísérte. A leghevesebb viharok a keleti országrészben, Hajdúböszörmény és Téglás környékén csaptak le. Itt feltehetően tornádó is kialakult, több épületben is súlyos károk keletkeztek. Négy nappal később, június 18-án a Viharsarokban súlyos jégveréssel járó szupercellás zivatarok okoztak felbecsülhetetlen károkat. A leginkább érintett települések Mezőhegyes és Battonya voltak.

MTomi1987 és Hegedussz fotói Hajdúböszörményből

Fotó: Atk5339 /Nagymágocs/

"Fenyegetés - Tiszaújvárosból hazafelé Gelej, és Mezőcsát között készült. A kifutószél nagyon erős volt." - Baggins nevű felhasználónk beszámolója és fényképe

Fotó: Efy75 /Békéscsaba/

Szőlőskert kidőlt szőlősorokkal ami még maradt - Wetcow fotója Bocskaikertből

Oláh Péter videója a június 18-i jégviharról Mezőhegyes és Battonya térségéből

2. F3-as tornádó Mezőkövesd közelében 2010. augusztus 16-án

A viharos időjárás csaknem egész nyáron kitartott. Augusztus 16-án nyugat felől egy hullámzó hidegfront érte el az országot, mely a jet megfelelő elhelyezkedésével kiváló táptalajt nyújtott zivatarvonalok, illetve szupercellák kialakulásához. A leghevesebb események Nógrád megyében és a Dunától keletre alakultak ki. Diósjenőnél, Hidasnémetinél és Mezőkövesdnél is egy-egy felhőtölcsér ért földet. A legerősebbnek a Mezőkövesd közelében kialakuló tornádó bizonyult, az F3-as erősségű tölcsér útvonalát derékbe tört fák és villanyoszlopok, megrongált közlekedési táblák jelezték.

Matyocsaba és Mezeiné G. Judit fotói

Viktor P videója

3. Fagy és nagy havazás 2012. február elején

A következő egész országra kiterjedő szignifikáns időjárási jelenségre - melyet szintén a top 10-es listán szeretnénk megemlíteni - 2012 február elején került sor. Európa időjárást egy Észak-Európa fölötti középponttal elhelyezkedő hatalmas anticiklon peremén kialakult erőteljes északkeleti áramlással érkező hideg, szibériai eredetű levegő alakította. A hideg levegő a Földközi-tenger medencéjét elérve mediterrán ciklont generált, mely hazánk időjárást is több napon keresztül meghatározta, nagy havazást és hófúvásokat okozva. A legtöbb hó az ország délkeleti felén hullott, itt sokfelé 30-40 cm vastag hótakaró alakult ki.

A kemény téli helyzetért felelős mediterrán ciklon a GFS reanalízisén /forrás: Wetterzentrale/

Erős jégzajlás a Dunán - Fotó: Markkomarom /Komárom/

Az utolsó komp a Balaton teljes befagyása előtt Tihany és Szántód között

Norby092 fotója Sástóról

40 cm felett Szegeden - Mesterházy Csaba fotója

Fotó: Design /Sándorfalva/

Hóvastagság alakulása 2012. február 6-án

4. 2013. március 15-i hókáosz

Bizonyára sokan emlékeznek a 2013. március 15-i hókáoszra. Hazánk időjárását az észak felől érkező hideg sarkvidéki eredetű levegő és egy rendkívül gyors ütemben fejlődő mediterrán ciklon, a Xavér határozta meg. A ciklon már március 14-én elérte hazánkat. Kezdetben a Dunántúlon havazott, az ország keleti felén eső, majd ónos eső esett, végül itt is havazásba váltott a csapadék. A kiadós csapadék mellé országszerte viharos szél társult, többfelé komoly hófúvások alakultak ki méteres hófalakkal, keleten eleinte pedig az ónos eső miatt vált szinte lehetetlenné a közlekedés. Sok helyen áramkimaradást okozott a viharos időjárás, több település is megközelíthetetlenné vált a hófúvások következtében. A Dunántúlon többfelé a 100 km/órát is meghaladta a legerősebb széllökések sebessége.

Pozsi85 fotója

Fotó: Zsoka85 /Bábolna/

Hondaman fényképe Kerecseny közeléből

Stábunk felvétele Somogy megyéből

Stábunk videója Fonó közeléből

5. Történelmi árvíz a Dunán 2013. június elején

Május végén egy alacsony nyomású légköri képződmény okozott rekord mennyiségű csapadékot a Duna vízgyűjtő területén, ehhez párosult a tavaszi hóolvadás az Alpokban, melyek együtt kiváló táptalajt teremtettek egy történelmi árvíz kialakulásának a Dunán. A folyó szinte teljes szakaszán rekord magasságba emelkedett a vízszint, a szomszédos államok mellett Magyarországon is több part menti településen evakuálták a lakosokat. Budapesten június 9-én éjjel szintén rekord magassággal, 891 centiméteren tetőzött a folyó. 

Hegedűs László és Miki666 fotói Budapestről

Fotó: CyberCat /Visegrád/

Ap fotói Nagymarosról

6. Ónos eső és intenzív jegesedés a főváros környékén 2014 december elején

2014. december 1-jén egy mediterrán ciklon érte el hazánkat, mely nedves, a magasabb légrétegekben meleg, míg talaj közelében kelet, északkelet felől hideg, fagyos levegőt szállított térségünk fölé. Az ország nagy részén eső, ónos eső hullott, havazás csupán északon, északkeleten volt jellemző. A főváros tágabb környezetében, a budai hegyekben és a Pilisben több órán keresztül intenzív ónos eső esett, mely sok települést jégbe zárt, illetve távvezetékekben okozott jelentős károkat. A Pilis települései, így például Dobogókő napokig megközelíthetetlenek voltak, sok fa áldozatul esett a rájuk rakódó jég súlyának.

Fotó: Aenigma

Szyszoka69 fotója Remeteszőlősről

Dóczi Zoltán fényképe Budapest XII. kerületéből

Fotó: Gémesi Jóka /Normafa/

7. Hőségzáró viharok 2015. július 8-án

2015. júliusának elején hőhullám tombolt Európa nagy részén. Hazánkban is számos melegrekord született a forróságban, melynek július 8-án egy nyugat, északnyugat felől érkező hidegfront vetett véget. A felhevült levegőben igen kedvező feltételek alakultak ki heves viharok kialakulásához, így az ország nagy részére az Országos Meteorológiai Szolgálat a legmagasabb fokú, azaz piros figyelmeztetést adta ki. A front épp a legnagyobb forróságban érte el az országot, sok helyen 36-39 fokos hőség tombolt, így érkezését igen heves viharok kísérték, ahogy a hideg levegő betört és a front előtti forró, nedves levegőt igen nagy sebességű feláramlásra kényszerítette. Ez a folyamat nagyon magas felhőtetővel rendelkező zivatarfelhők kialakulásához vezetett. Sok helyen jégeső, felhőszakadás és orkán erejű kifutószél kísérte a viharokat, melyek útvonalát leszaggatott tetők, derékba tört, illetve tövestül kicsavart fák, áramkimaradások jelezték. A főváros is az egyik legdurvább szupercella útvonalába esett.

Guba Tamás, BdComanche07, Killerjoe és Pipszon fotói Budapestről

Rippel Erik lenyűgöző felvétele a Hármashatár-hegyről

Fotó: Szaffi101 /Lókút/

Így közeledett az egyik legerősebb cella a főváros felé radarképünkön:

Árralszemben nevű felhasználónk felvétele Várpalotáról

Szerkesztőségünk videója Tabajdról

8. Áprilisi havazás rekord mennyiségű hóval 2017-ben

2017-ben a húsvéti ünnepeket követően erőteljes északi-északkeleti áramlás alakult ki a kontinens középső és nyugati területei fölött, mellyel hideg, sarkvidéki eredetű légtömegek árasztották el a térséget. A Földközi-tenger középső medencéje fölött menetrendszerűen mediterrán ciklon alakult ki, mely április 19-én és 20-án többfelé télies időjárást okozott hazánkban. Nem csak a hegyekben, de síkvidéken is többfelé havazott. A Mátra és a Bükk csúcsain több helyen hórekordok születtek, Kékestetőn fél méternél több, míg Bánkúton 87 cm hó hullott.

Fotók: Tibiapu /Kékestető/, Galgóczi Csaba /Nagy Hideg-hegy/ és Joleszek /Fehérvárcsurgó/

Stábunk felvétele Kékestetőről

9. Hóviharok 2018. március közepén

Már-már a 2013-as hókáosz látszott megismétlődni 2018-ban március 15-ét követően. A télies időjárást okozó mediterrán ciklon 17-én érte el hazánkat, kezdetben a legtöbb helyen esőt okozott, hó inkább csak nyugaton és az Északi-középhegységben esett. Ahogy teltek-múltak az órák, egyre inkább a ciklon hátoldali áramlási rendszerébe kerültünk, mellyel észak, északkelet felől a talaj közelében és a magasabb légrétegekben is egyre hidegebb légtömegek érkeztek, miközben a csapadék az egész országra kiterjedt. Így észak-északkelet felől egyre többfelé havazás váltotta az esőt, keleten, északkeleten a havazást megelőzően ónos eső is előfordult, sőt az esti órákban északkeleten hózivatarok is kialakultak. A havazáshoz viharos szél is társult, mely hófúvásokat eredményezett. A legtöbb hó északkeleten hullott, itt többfelé 20-30 cm vastag hótakaró alakult ki, elsősorban az ónos esővel is érintett tájakon sok helyen volt áramkimaradás.

Fotók: EB09 /Tiszalök/ és Veres László /Nyíregyháza/

Szerkesztőségünk videói

10. Heves viharokat hozó hidegfront 2019. június 27-én

A keleti, északkeleti országrészben élők bizonyára még sokan emlékeznek a június 27-i viharra. Hazánk időjárását egy északnyugat felől érkező gyors mozgású hidegfront alakította. Előtte még igen nagy magasságokba, többfelé 35 fok közelébe melegedett a levegő. A front nagyjából a kora délutáni órákban érte el az országot, elsőként északkeleten, majd máshol is többfelé okozott zivatarokat. A leghevesebb viharok a keleti, északkeleti országrészt sújtották, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyében okoztak méretes pusztítást a viharok. Kisvárádán többen az évszázad viharaként emlegették a hidegfronthoz kapcsolódó szupercellás zivatart. Több helyen nagy mérerű jég, felhőszakadás kísérte a viharokat, Kisvárdán a helyi bevásárlóközpont tetejét is leszakította az orkánerejű szél. Máshol is sok helyen kicsavart fák és áramkiamaradások jelezték a viharok pusztítását.

Forrás: Youtube - Friss Média

Fotók: Zoli210 /Mátészalka/ és Szbobe /Mezőberény/

Izgalommal várjuk, a 2020-as évek milyen emlékezetes időjárási eseményeket tartogatnak számunkra, melyek remélhetőleg a lehető legkevesebb kárt fogják okozni.

Borítókép: Szemán Viktor /Debrőd, 2019. június 27./

Szerző: Időkép
Megjelent: 2019.12.30 20:57