Az Antarktisznál is nagyobb idén az ózonlyuk mérete

Rendkívül nagy az idei ózonlyuk, az éves maximumát ebben az időszakban szokta elérni.

Az ózonlyukkal kapcsolatos vizsgálatok és feljegyzések 1979-ben kezdődtek. Azóta megfigyelhető volt, hogy minden évben szeptember elején a déli féltekén az ózonlyuk mérete elkezd növekedni, valamint kimélyülni, és szeptember közepe és október közepe között éri el maximumát. Az idei évben is a szokásos módon kezdett el növekedni az ózonlyuk mérete, de az elmúlt két hétben szokatlanul nagyra nőtt,

már az Antarktisznál is nagyobb.

A számítások szerint idén akkora lehet a mérete, hogy az 1979 óta feljegyzett ózonlyukak 75%-a kisebb, mint az idén várható. Ugyanakkor 2019-ben az átlagosnál kisebb volt a lyuk mérete, ez is azt mutatja, hogy szezononként más és más méretűre nő az ózonlyuk, melyet nagyban befolyásol az Antarktisz körüli poláris örvény.

Általában decemberre viszont összezárul az ózonlyuk.

 Az Antarktisz felett jelentősen kisebb az ózon koncentrációja a légkörben, helyenként 150 DU (Dobson egység) alá csökkent /Térkép forrása: Copernicus Atmosphere Monitoring Service/

A légköri ózon megvédi a földi életet a sejteket károsító ultraibolya sugaraktól, melyek a Napból érkeznek. Az 1980-es évek második felében betiltották azokat az anyagokat, gázokat, vegyszereket, melyek pusztították az ózonréteget. Ezek az anyagok sajnos sokáig, hosszú évtizedekig is megmaradnak a légkörben. Emiatt, mire jelentős mértékben csökkenhetne az ózonlyuk mérete, valamint regenerálódhatna az ózonréteg, még több évtizednek el kell telnie, de a kutatók feltételezése szerint, ha jó úton haladunk, 2050-re akár be is záródhatna az ózonlyuk.

Forrás: Copernicus Atmosphere Monitoring Service/ECMWF

Borítókép forrása: Pixnio.com

Szerző: Berceli Balázs
Megjelent: 2021.09.20 16:33


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Ritkán látható naphaló ragyogott felettünk
Vége a homálynak: így söpörte ki a port a hidegfront (videó)
Pompás holdhalók ragyogtak éjjel